Szereti, ha fáj - Suzuki GSX-R 600

Még több kép

Hála a motoros nyílt napokat is szervező cégnek, a kisgixert ki tudtuk tolni a Hungaroringre, egy olyan helyre, ahová eredetileg is tervezték. Az első néhány kör az ismerkedés és a gumimelegítés jegyében telt, ám ezek után igazi örömmotorozást csaptunk a mogyoródi pályán.

A bringát már-már zavarba ejtő könnyedséggel lehet egyik kanyarból a másikba borítani, tökéletesen semlegesen viselkedik a legtöbb szituációban, ráadásul nagyvonalúan megold helyettünk egy csomó, rutin hiányában elbénázott manővert.

Már a gyárilag szerelt papucsokkal is egész jó köridőket lehet elérni, azonban néhány menet után kiderült, hogy pályán ők a leggyengébb láncszemek, de aki komolyan gondolja ezt a műfajt, az bizonyára rögtön slickekre cseréli a Bridgestone-okat.

Az elődmodellhez képest látványosan javultak a fékek, a 2006-os modellen már nem puhultak fel, végig tökéletes lassulást produkáltak, úgy jók, ahogy vannak. A futóműről ugyanez mondható el a pályahasználat során, a gyári beállítás szinte tökéletes, de bárki elbíbelődhet az átállítgatásokkal a saját igényeinek megfelelően.

A blokk teljesítményének határaihoz már könnyebben eljuthatunk, de ez a kategória mindig is arról szólt, hogy lendületből motorozzunk. Hála a GSX-R felhasználóbarát karakterének, ezt a stílus nagyon hamar elsajátíthatjuk, így "komolyabb előélet" nélkül is megszorongathatjuk a nagyobb motorokon feszítő pályatársakat.

A gyárilag szerelt kormánygátlónak és hosszabb lengővillának köszönhetően a kisgixernek a kigyorsítások során sem lesz instabil az eleje, ami óriási magabiztosságot ad, másodpercekben mérhető eredménnyel. Ezzel nagyjából össze is lehet foglalni a motor legnagyobb erényét: játszi könnyedséggel, stresszmentesen lehet vele motorozni olyan köridőket, amit korábban csak komoly erőlködések árán sikerült összehozni. Nagyon jó móka, tessék meggyőzni erről a család többi tagját is!

Nógrádi Attila