Ajánlat Reklámpénzek a magyar televízióknál Reklámmentes MTV-t akarnak Reklámbotrányok 2005-ben Tévéreklám alatt ugrálj, fiam Tévéreklám ipari mennyiségben: mindent a szemnek Pornográfnak tartják Paris Hilton reklámját

Tavaly az MTV évek óta először veszteségek nélkül zárta az évet, mintegy 18 milliárd forintot költöttek el. 1997-ben (a kereskedelmi adók indulásának éve) mai áron 36 milliárdból, tehát a mai kétszereséből gazdálkodott a köztelevízió, ezt az összeget elegendőnek tartaná az elnök jelenleg is a működéshez. Azonban, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az akkori 19 milliárdos reklámbevétel ma négymilliárd forint alá csökkent, és erről is lemondana a televízió, akkor kiderül, hogy az államnak meglehetősen mélyen kellene a zsebébe nyúlnia, hogy valóban független, reklámmentes közszolgálati adója lehessen. Legyünk konkrétabbak, nekünk, állampolgároknak kellene áldoznunk ezért, a kérdés, hogy mit kapnánk cserébe.

Hosszú távú, stabil finanszírozásért talán politikailag független adót. Talán nem, a politika az egyik pórázt (a finanszírozásét) elengedné, de a másik, az irányításé (ORTT, kuratóriumok) a kezében maradna. Valahogy nehéz elképzelni azt, hogy ezek a szervezetek egyik napról a másikra kizárólag szakmai és civil elvek alapján kezdjenek el működni, de ez e cikk keretein belül kevésbé érdekel minket..

Függetlenséget a reklámoktól, a nézettségtől. És a nézőktől? Rudi szerint a valóságot egy olyan médium tudja megmutatni, amely független. Igen ám, de mi a garancia arra, hogy ez ne azt jelentse, hogy a rosszul öltözött tudományos szakemberek visszaköltöznek a stúdiókba, hogy a valóságról vitatkozzanak? Hogy a Híradókban nem fogják beszédhibás bemondók az MTI híreit felolvasni? Ez is valóság, ez is tájékoztatás, jóllehet, nem vonzza, hanem elijeszti a nézőket, de rájuk nincs szükség, nem kell hozni semmiféle kötelező nézettséget. Talán mégis szükséges lenne egy ilyen (egyelőre elképzelt) televízióval szemben is nézettségi követelményeket támasztani, túl azon a homályos megfogalmazáson, hogy tájékoztasson minél szélesebb körben.

Mindenekelőtt pedig meg kellene végre-valahára fogalmazni, hogy mit jelent a közszolgálatiság. Próbálkoznak ezzel a politikusok (legyen ugyanannyit a képernyőn Gyurcsány és Orbán) és a médiaszakemberek (kultúra, kisebbségek, hírek...), és maga az épp aktuális tévé-vezetőség (megfelelni mindenkinek és magunknak is), a végeredmény pedig általában egy furcsa, semmilyen szempontból nem megfelelő hibrid műsorfolyam.

Az MTV vezetősége most azt mondja, hogy ismeri mindenki véleményét, itt az ideje a nézőket is megkérdezni. Jól hangzó szlogen, akár még népszerű is lehet, de igazi tartalom akkor kerekedne belőle, ha az akcióba beszállna a többi fél is. Néző, civil, politikus, tévés együtt találná ki, hogy milyen közszolgálati adót szeretne, minden más ezután jöhetne. Reklámmentesítés, pénzkérdés, műsorstruktúra, finanszírozás. Hat év múlva elindul a digitális adás, és vele együtt a tévék burjánzása, ha addig nem lesznek életképes közszolgálati adóink, jó esélyünk van arra, hogy később se legyenek.

Terray István

[origo]