Amikor mennydörög - Honda VTR1000F Firestorm

Nagyobb kép

Nos, gyújtás és szivató. Igen, a nagy V2 karburátoros. Elsőre fintorogtam. Másodjára is. A Suzuki ugyanis injektoros. Menet közben azonban árnyalódik a kép. A blokk simán jár, értsd, úgy jár, ahogy egy tisztességes, nagy lökettérfogatú V-motornak járnia kell! A gázreakciói sokkal jólneveltebbek, mint az injektoros SV-é. Nyomaték alulról, szépen. Nekem úgy tűnt, talán még lejjebbről húz, mint a Suzuki. Amint elindul a vas, azonnal gumikoptató erőkitörés jelentkezik a fenekünk alatt. A fenekünk - ha már itt tartunk - eközben egy kellemesen párnázott ülésen kezd el alakváltozni. Szélvédelem kapcsán azzal a hírrel tudok szolgálni, hogy az én egynyolcvan körüli magasságomhoz kicsit előre kellett dőlnöm ahhoz, hogy a plexi lefújja a sisakomról a zavaró menetszelet, illetve elterelje az öngyilkos méheket, akik berepülnek a nyitott pleximen és fülöncsípnek. Ezt jobban csinálja, mint az SV, mert azon már csípett fülön méh. Egyébként a Hondák közül többen kóros alultápláltságban szenvednek, így alig nőnek nagyobbra, mint egy hegyi pásztorkutya. Nem így a VTR. Szépen elférni rajta.

Csörtetés

A futómű feszesre volt tekergetve, és a gumikban is alig volt nyomás, ezért gondolom, valaki nagyot pályázott a géppel előttünk. A guminyomást beállítottam, a futóművel nem játszottam. Így sportosan kellemes, kicsit pattogós volt az út. A futómű nagyon szépen és bolondbiztosan tette a dolgát. A kissé kockás hátsó gumi miatt a lapraállítás ugyan nem ideális módon történik, de a kigyorsításkor fellépő, brutálisan játszós nyomaték sem hozza zavarba. Ezres V-motornál - hajtósan közlekedve - az embernek ne legyenek a fogyasztással kapcsolatos komoly elvárásai. A Honda pont olyan csúnyán fogyaszt, mint az SV: 7-8 liter simán. Utána már nem volt kedvem mérni, különben is a motor hobbi, maradjunk ebben!

A Firestorm határozottan dübörög végig a vidéki tájon. Motorja minden körülmények között kellően meglódítja az előzés közben elbambult motorost, esélyt adva ezzel, hogy sikeresen hazatérjen mindenki az esti mozira. Az ezres soros motorokhoz képest kevésbé ijesztő és kevésbé kell élen motorozni a V2-ket, ezért is szeretik őket azok, akik már próbálták. Túrázni, csavarogni, néha erőből gyorsulni pedig a VTR nagyon tud. Akárcsak az SV. Ha a kettő közül kellene választanom, igencsak nagy bajban lennék. A Firestorm formái kevésbé ingerkeltőek, motorja, technikája is halványabbnak tűnik, ugyanakkor elvitathatatlan a magabiztossága és kezelhetősége - klasszikusan Hondás. Jó rajta utazni, kultúrált, magabiztos a futómű, fékek is vannak rajta. A Suzuki ezzel szemben harsányabb, többet forog, injektoros, és modernebb a formavilága. Menet közben az élmény is nagyon hasonló. Mindkettő galuska, az egyik somlói, a másik arany. Ízlés kérdése.

Jelenleg a Honda VTR1000F Firestorm 2 149 000 forintos ára pontosan annyival több a Suzuki SV1000S 1 998 000 forintjánál, amennyivel a Honda nevét jobban mérik egyes körökben. Ami a technikát illeti, nos állítólag ősszel jön a Honda frissítése - már nagyon várjuk -, amivel valószínűleg jobban oda tud csapni a versenytársainak.

Ezt a meccset döntetlenre adtam.

Bertalan Gábor