|
Az alapvető politikai értékek védelméről vitatkoznak az Egyesült Államok vezető politikusai a képviselőház döntése után, amely az eddigi 32 ezerről félmillió dollárra emelte a szabályszegő műsorok miatt tévé-, illetve rádióállomásonként megállapítható büntetést. A február 16-i határozat szerint így egy-egy sértőnek talált jelenet miatt összesen több milliárd forintnak megfelelő összeget is kiróhatnak a kifogásolt műsort sugárzó állomásokra.
A büntetési tételek növelését 90 százalékos többséggel fogadták el a washingtoni képviselők, akik közül csak egy kisebbségi demokrata csoport vetette el a példátlan mértékű szigorítást. A támogatók szerint csak a megemelt összeg lehet igazi visszatartó erő a nézettségért és az azzal arányos bevételekért küzdő tévék számára. "A javaslat keresztülvitele után, bízom benne, hogy a műsorsugárzók kétszer is meggondolják, feszegessék-e a határokat. Gyermekeink jobb helyzetbe kerülnek így" - nyilatkozta a szigorítást előterjesztő Frederick Upton republikánus képviselő.
Az ellenzők azonban elsősorban nem a kiskorúak védettségének növelését látják az újításban, hanem a sajtót ellenőrző hatóság túlzott erősödését. A demokrata Jan Schakowsky arra figyelmeztetett, hogy a jogszabály megszavazásával aránytalanul kiszolgáltatottá válhat a média. "A Nagy Testvér dönti majd el, hogy mi a művészet és mi tartozik még a szólásszabadság körébe" - mondta a kisebbségben maradt politikus.
Keményen fogalmazott Bernie Sanders független képviselő is, aki szerint a konzervatívok nem akarják, hogy érvényesüljön a szólásszabadság védelméről szóló első amerikai alkotmánykiegészítés. "Ennek a szabályozásnak a szabad önkifejezés és az első alkotmánykiegészítés az igazi céltáblája" - mondta Sanders. "A mérhetetlenül nagy emelés az öncenzúrázás veszélyes folyamatát indíthatja el, különösen a kisebb műsorsugárzóknál, amelyeket összeroppanthat egy félmillió dolláros büntetés. Amerika nem erről szól"- érvelt a szigorítást ellenző politikus, aki attól is fél, hogy túl sok minden belefér majd az "illetlen műsor" homályos fogalmába.
Hasonló véleményen van Jerrold Nadler, a washingtoni képviselőház demokrata tagja. Nadler szerint a média gúzsbakötésénél a kiskorúak védelmének hatékonyabb eszköze a tévé távirányítója. "A Ház buja puritánjait nem elégíti ki a szabad választás lehetősége és a szabad piac. Ehelyett azt akarják, hogy a kormány határozza meg a közönség számára, mit helyes és mit helytelen nézni."
A képviselőház nagy többségét nem ingatták meg a büntetési tételek tizenötszörösre emelését kritizáló érvek, és a tévéállomások mellett az előadókra vonatkozó bírságot is sokszorosára növelte - 11 ezer dollárról félmillióra. A szigorításról szóló javaslatot még a szenátusnak is meg kell vitatnia, azonban, a Guardian című brit lap szerint, elenyésző az esélye, hogy más eredmény szülessen, mint a képviselőházban.
A büntetések emelésének mértékével egyetértett a szövetségi kommunikációs bizottság (FCC) mind az öt tagja, és Bush elnök is támogatta a módosítást. A Fehér Ház közleménye szerint az új szabályozás a tévéket és a rádiókat az eddiginél alkalmasabbá teszi a családok műsorigényeinek kielégítésére.
A megbotránkoztatónak ítélt tévés- és rádiós produkciók visszaszorítása, valamint a korábbinál keményebb szankcionálása egy évvel ezelőtt, 2004 februárjában vált országos témává az Egyesült Államokban, miután Justin Timberlake a több tízmilliós nézettségű Super Bowl-döntő szünetében letépte fellépőtársa, Janet Jackson melltartóját. A két popsztár élőben közvetített előadása után elárasztották a nézői panaszok az amerikai médiahatóságot, az FCC-t, amely a néhány másodperces jelenetet bemutató CBS-t félmillió dollárra büntette. A CBS műsorát továbbító állomások közül 20-at érintett a büntetés, amely ellen fellebbezést nyújtottak be. A tévétársaság szerint helytelen a médiahatóság állítása, hogy Justin Timberlake szándékosan fedte fel Janet Jackson mellét, ezért a CBS túl szigorúnak találta az eset megítélését.
[origo]
|
Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Adatvédelem! 
