Az év sikerkönyve
	Ajánlat
	Az Európa honlapja A Magvető oldala Gabo Kiadó
	Ajánlat
	Karácsonyi monstre könyvajánló
	Linktár
	Mario Vargas Llosa-linkekSzabó Magda-linkekAgatha Christie-linkek
	Fórum
	Merre vagytok jó könyvek?

A rendszerváltozás utáni könyvpiac történetében talán az idei volt az első év, amikor egyértelműen kiderült: a nagy múlttal és olvasótáborral rendelkező kiadók többé már nem rendelkeznek behozhatatlan előnnyel a piac fiatal szereplőivel szemben. A jellemzően szűkösebb forrásból gazdálkodó kis kiadók számtalan esetben bizonyították, hogy mozgékonyabb üzletpolitikával, a külföldi piacokra történő érzékenyebb és gyorsabb reakcióval felvehetik a versenyt az eddig támadhatatlannak hitt kiadókkal.

A sok feltörekvő kiadó láttán jogos feltennünk a kérdést: mi történik mindeközben az olyan nagy kiadókkal, mint az Európa vagy a Magvető? Előbbi továbbra is ismert hazai és külföldi szerzők műveit adja ki sorozatban (Szabó Magda regényei mellett Mario Vargas Llosa, Alberto Moravia, Jose Saramago, Günter Grass és Agatha Christie könyvei is az Európa gondozásában jelennek meg), ám az Európa profiljában a hazánkban hagyományosan mostohasorsra ítélt tényirodalom (Strauss-, illetve Picasso-életrajz) is  folyamatosan egyre nagyobb szerepet kapott az idén.

Mégis, az Európa-könyveket kézbe véve határozottan az az érzésünk, hogy kiadványai megjelenését, borítóját illetően minél hamarabb meg kell újulnia, különben hosszú távon menthetetlenül alulmarad a kisebb olvasóréteggel rendelkező, de jóval innovatívabb kiadókkal szemben, melyek rendszerint a külföldi sikerkönyvekre is gyorsabban lecsapnak. Míg az Európa által kiadott könyvekre kétségkívül van igény, tanulságos, hogy az idei év talán legnagyobb sikerét a Széttört zene című Sting-önéletrajz jelentette a kiadó számára.

A Magvető esetében értelmetlen lenne összehasonlítani az idei és a tavalyi esztendőt - a tavalyi, hála Kertész Imre Nobel-díjának, egyértelműen a Magvető sikerszériájáról szólt -, ettől függetlenül idén is sok fontos könyv jelent meg a kiadónál. Végre utánnyomták a frankfurti könyvvásár Béke-díját elhozó Esterházy Péter szinte már hozzáférhetetlen kulcsművét, a Termelési-regény-t, folytatódott a Márquez-életművét bemutató sorozat is (Baljós óra, Söpredék), és a Magvető több sikerszerzője is jelentkezett idén regénnyel - Krasznahorkai végre befejezte Az urgai fogoly-t, Závada Páltól a Fényképész utókorá-nak örülhettünk, Térey János pedig egy Wagner-darab szövegkönyvét értelmezte újra, ANibelung-lakópark címmel.
 
Az év egyik legnagyobb nyerteseként minden kétséget kizáróan  A Da Vinci-kód-ot megjelentető Gabo Kiadót lehet említeni: Dan Brown történelmi thrillere hónapokon keresztül vezette a hazai könyvhálózatok eladási listáit. Persze a Szent Grál rejtélyét kutató regény nemcsak hazánkban ért el meglepően magas eladási számokat; ADa Vinci-kód az Egyesült Államokban és Európa számos országában is a tavalyi év legnagyobb könyvsikere volt. Nehéz lenne megmagyarázni a szokatlan érdeklődést, hiszen a kalandregény és a kultúrhistória könnyed, olvasmányos, szépirodalmi felhangokat sem nélkülöző egyvelege egyáltalán nem ismeretlen műfaj. Elég, ha az év elején megjelent Imprimatur című történelmi regényre gondolunk az olasz Mondaldi-Sorti házas- és szerzőpár tollából (akik még Dan Brownnál is alaposabb és körültekintőbb kutatómunkát végeztek könyvük témájában), de az emberiség történelmének titkai már olyan íróóriásokat is megihlettek, mint Umberto Eco (A rózsa neve) vagy Szerb Antal (A Pendragon legenda).