A várva várt magyar kiadás borítója
Kérdésünk a következő: mi volt annak a Dick-regénynek a címe, amelynek az alapján Ridley Scott Szárnyas fejvadász című filmje készült (pontos regénycímet kérünk)?
A helyes megfejtéseket október 18-ig a nyeremeny@origo.hu címre várjuk, "Valis" megjelöléssel.
Értesüljön itt az [origo] minden játékáról, melyben nyerni lehet!
Tartalom:
A regény főhőse - Horselover Fat - miután kitombolta magát a hatvanas évek Kaliforniájának pszichedéliájában, szépen "megfőzi az agyát". Ennek történetét az ő előadásában hallhatjuk, tehát Fat egyszerre narrátora és főszereplője a regénynek, az elbeszélői mód tekintetében azonban már nehezebben jut dűlőre: Fat személyisége tulajdonképpen két részre bomlik, azaz egyes szám első személyben tudósít az egyes szám harmadik személyben megformált önmagáról, ám a kettő néha összekeveredik, további skizofrén helyzeteket eredményezve. Míg a narrátor nyilvánvalóan elmebetegként kezeli Fatet (ne felejtsük el, hogy tulajdonképp önmagáról beszél), a regény főhőse megmásíthatatlan határozottsággal vallja, hogy az őt körülölelő világ vált irracionálissá, s tulajdonképp az idő fogalmától a teremtéstörténetig bezárólag mindenről tévesen gondolkodik. Ha kilépünk ebből a regényhelyzetből, azt mondhatjuk, hogy a könyvvel Dick célja évszázados dogmák félresöprése, majd új - időnként röhejesen, vagyis láthatóan fiktív - világnézetek felépítése, illetve újfenti lerombolása volt. Mindeközben természetesen gátlástalanul válogat a buddhista, a keresztény és a héber vallástörténet motívumaiból, hogy egy olyan bölcseleti alapot hozzon létre, amely a főszereplő Fat számára kiküszöböli az irracionalitást, a tapasztalati és elméleti alapokon nyugvó axiómákat és a már megszokott, tehát eltűrt logikai bukfenceket, gondolati zsákutcákat. A regénybeli Fat küzdelmét persze a narrátor Fat folyamatosan kommentálja, lévén hogy ő azt a fajta normát képviseli, mely megfogadta Sartre tanácsát, miszerint metafizikai kérdésekben a tudatlanság az egyetlen megfelelő válasz.
Miért ajánljuk?
A Valis tökéletesen ábrázolja azt a folyamatot, melynek során egy megbomlott, ámde rendkívül intelligens elme kristálytiszta gondolkodással logikai rendszert épít a futóhomokra - illetve a "futóhomokra, amely nem létezik", hogy Dick szavaival éljünk. Másképpen szólva Dick egyik véleménye szerint környezetünk létező irracionalitására csak az irracionalitás lehet az egyetlen megfelelő válasz, ez esetben azonban fel kell készülnünk a meghasonulás és a tudathasadás gyötrelmeire is, arról nem beszélve, hogy szinte azonnal elveszítjük a környezetünkkel beszélt közös nyelvet. Lehet, hogy mindez meglehetősen parabolisztikusnak hangzik, a Valis azonban bámulatosan érzékletesen mutatja be, hogy becsavarodni nem is olyan nehéz. Csupán el kell kezdeni gondolkodni, illetve megpróbálni megérteni a környező világot, és mire összeáll bennünk az első kép, mely egyidejűleg az univerzum, illetve saját magunk megértését sugallja, már biztosra vehetjük, hogy pszichotikussá váltunk. Ami tulajdonképpen - ismételten figyelembe véve a lábujjunkat nyaldosó irracionalitást - gyógyíthatatlan.
Megjelent:
Az Agave könyvek kiadásában
Ára:
1880 Ft
Amivel műveltnek tűnhetünk:
A Valis-t gyakran egy trilógia első részeként is emlegetik, második részként az Isteni invázió-t, a trilógia záró regényeként pedig a Timothy Archer lélekvándorlásá-t szokás megjelölni.
Philip K. Dicktől magyarul:
Ubik
Transz
Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokról?
A kozmosz bábjai
A halál útvesztője
Az ember a Fellegvárban
Palmer Eldricht három stigmatája
Kizökkent idő
Hasonló könyv:
Tulajdonképpen nincs, a Valis-hoz legközelebb talán Kurt Vonnegut Az ötös számú vágóhíd-jából és Macskabölcső-jéből gyúrt hibrid állna a legközelebb.