Hajléktalan művészek

Lehet-e az utcán élni és alkotni - bármilyen formában - egyszerre? Ihletetté, ihletettebbé tesz-e egy sanyarú élet? Terápia, túlélési eszköz vagy egyszerű kedvtelés-e az írás egy ilyen helyzetben? Ez csak néhány kérdés azok közül, melyekkel azt a látszólag feloldhatatlan ellentétet próbáljuk magunkban lereagálni, egyáltalán értelmezni, hogy közöttünk is léteznek hajléktalan művészek.

Az utca művészei (a kép csak illusztráció)

Illetve helyesebb lenne úgy szólni, hogy művészek, akik egyébként hajléktalanok. Az Alkonyzóna című antológiát kézbe véve - a kötet tizennyolc hajléktalan író és költő műveit foglalja keretbe - szinte az első oldalak után kiderül, hogy itt bizony tagadhatatlanul - ha nem is legmodernebb formájában - tetten érhető a művészi önkifejezés. Az Alkonyzóna verseit és novelláit minden kétséget kizáróan irodalmi igény szülte, és pusztán ez a megállapítás rengeteg kérdést vet fel, mondhatni, újraértelmezi a hajléktalan szó eddig bevett, menthetetlen előítéletekkel átitatott jelentését.

Kezdjük csak a legapróbb részletekkel: az antológiából kiderül, hogy egyes hajléktalan szerzők beszélnek nyelveket - meggyőzően jól -, rendelkeznek klasszikus és modern műveltséggel, olvasottak, kultúremberek.

Kiderül, hogy kifinomult szépérzékük van, tudnak elvonatkoztatni, esztétizálni, van arra idejük és energiájuk, de ami a legfontosabb: kedvük, hogy elvesszenek a részletekben. Hogy apró megfigyeléseket tegyenek, melyek újak, jelentéssel bírók, mégis általános érvényűek.

Az Alkonyzóna van annyira jó, hogy elkezdjünk rettegni attól a láthatatlan és érthetetlen erőtől, ami elválaszt bennünket a kötet szerzőitől. Hogyan kerülnek megdöbbentően értelmiségi, gondolkodó elmék az utcára? Ha ezt a kérdést nem tudjuk megválaszolni, akkor azt sem, hogy bennünket mi választ el az utcától.

Ha a biztos válaszokat nem tudjuk is megadni, arra legalább lehetőséget teremthetünk, hogy a feleletek a lehető legeredetibb forrásból, az Alkonyzóna művészeinek és hajléktalanjainak szájából érkezzenek. Június 30-án, szerdán 14.00-tól az Alkonyzóna három szerzőjét - Káliz Endrét, Marczelli Gábort és Sárközi Lászlót - kérdezhetik az [origo] Társalgójában.

Addig is a következő oldalakon a meghívott szerzők műveiből olvasható néhány.