A Világkereskedelmi Központ újjáépítésére először nyilvános pályázatot írtak ki, ám a beérkezett tervek közül a legjobbak is fantáziátlanoknak bizonyultak, és a közvélemény felzúdulására új tervek után kellett nézni. A meghívott világhírű építészektől általános rendezési elképzeléseket kértek, és az illetékesek hangsúlyozták, hogy szó sincs pályázatról, itt nem hirdetnek győztest. Ezek után alapos fordulattal az egyik tervet mégis pályázati nyertesnek nyilvánították.
Maga a választás sem volt egyértelmű. Az utolsó pillanatban a két legesélyesebb tervről tartott közvélemény-kutatáson a legtöbben az "egyik sem" rubrikát ikszelték be, a második legtöbb szavazatot a THINK nevű építészcsoport anyaga kapta. Daniel Libeskind terve így kettő közül csak a harmadik lett. Végül Pataki és Michael Bloomberg polgármester véleménye döntött: nekik tetszett Libeskind javaslata. A lengyel szülőktől származó, a hatvanas évek közepétől amerikai állampolgár, ám Németországban is sokat dolgozó művészt elméleti lángésznek tartják, legismertebb munkája eddig a berlini Zsidó Múzeum volt.
Ha felépül egyszer
A Szabadság-torony fontos üzenetet hordoz majd. Pataki szerint Amerika erejének és önbizalmának jelképe, New York City új szimbóluma lesz. A szomszédos New Jersey kormányzója, James McGreevey ehhez az alapkő elhelyezésekor azt tette hozzá, hogy az építkezés összesen 19 milliárd dolláros gazdasági hatással lesz a régióra.
Bloomberg polgármester arról beszélt, hogy a szabadságjogok, amelyekre az amerikai nemzet épül, nem ingathatók meg semmilyen gyűlölettel, semmilyen bűncselekménnyel. A legegyszerűbben és legszebben azonban Libeskind fogalmazott, a tervhez mellékelt kiáltványában: "Az élet győzedelmeskedik."
Szeptemberi Playboy-ajánlónkból: Playmate: Görög Zita Nikita, a bérgyilkosnő ÁLOMAUTÓ: új Porsche 911
[origo]
|