 |
Lemerre kapitány édesapja halála miatt
nem kis teherrel a vállán vezette a
csúcsra a kékeket |
A labdarúgó Európa-bajnokság nem pusztán a francia futballisták számára zárult fényes sikerrel: a francia tévéállomások is megtalálták a maguk számítását, hiszen a mérkőzések nézettsége (s ezzel a reklámbevételek nagysága) sokszor még a két évvel ezelőtti franciaországi világbajnokságét is meghaladta.
A múlt szerdai Franciaország-Portugália elődöntőt például 18,3 millió francia nézte (ami az adott időszakban tévé előtt ülő lakosság több mint 70 százaléka volt), szemben a két évvel ezelőtti Franciaország-Horvátország 17,7 milliós adatával. Valószínűleg a vasárnap esti döntő során is megdőlt az 1998-as vb-finálé, a francia-brazil 20,5 milliós nézettsége.
Nőttek a reklámbevételek is: a francia állami tévé, a France Télévision két csatornája a három hét alatt 16 mérkőzést közvetített, s ezekkel 121 millió frankos reklámbevételhez jutott. Négy évvel ezelőtt, az 1996-os Eb-n ugyanennyi közvetített összecsapás "csak" 95 millió frankot hozott számára - pedig akkor még a döntőt is ők sugározhatták.
 |
A népek nem gazdasági okokból örülnek |
Most a francia-olasz mérkőzést a legnagyobb, s egyben legnézettebb televíziós csatorna, a magánkézben lévő TF1 adta, amely ezzel hatalmas üzletet csinált: miután a franciák bejutottak a döntőbe, az eredetileg tervezett reklámtarifát (30 másodpercenként 623 ezer frank - nagyjából 25 millió forint) duplájára, 1-1,5 millió frankra emelte, s a jelentkező cégek még így is kitöltötték a reklámidőt.
A tévécsatornák pénzügyi sikereiben fontos szerepet játszott az a jelenség, amely már a két évvel ezelőtti világbajnokságon is megfigyelhető volt, s most még hangsúlyosabbá vált: Franciaországban a labdarúgás már nem csak a férfiakat ülteti le a tévéképernyők elé, s így a reklámok sem korlátozódnak kizárólag az autóhirdetésekre és a borotvahabok dicséretére. A francia-portugál mérkőzés nézőtáborának majdnem 39 százaléka nő volt, míg a döntőnél valószínűleg megismétlődött a két évvel ezelőtti brazil-francia mérkőzés rekordja, vagyis az, hogy ugyanannyi nő nézte a találkozót, mint férfi.
A fényes sikerekben utoljára volt része Laurent Blanc-nak. A világ- és Európa-bajnok francia labdarúgó nem lép többet pályára hazája válogatottjában. - Sajnálom, hogy elhagyom a csapatot, de a modern labdarúgásban tudni kell megállni - fejtegette a kiváló védő. - Válogatottbeli szerepléseim alkalmával mindig a lehető legjobb teljesítményre törekedtem.
 |
Zidane mellett egykori
juventusos klubtársa,
Deschamps |
Blanc világbajnoki címmel, Európa-bajnoki győzelemmel, 95 válogatottsággal a háta mögött búcsúzott a francia nemzeti 11-től.
A döntő legjobb játékosának Thierry Henryt, a francia válogatott csatárát választotta egy szakértőkből álló zsűri. A fiatal labdarúgó, öt Eb-mérkőzéséből háromszor részesült az elismerésben.
- Nehéz csoportból jutottunk tovább, s később is szoros mérkőzéseket vívtunk a spanyolokkal és a portugálokkal. Mindannyiszor bebizonyítottuk, hogy nagy lelki tartása van a csapatnak. Ugyanígy volt a döntőben is, amelyben először a hosszabbítást, majd aranygóllal az Európa-bajnoki címet harcoltuk ki - mondta Henry. - Idegenben megszerzett Európa-bajnoki címünk után kíváncsian várom, hogy mit szólnak azok, akik az 1998-as világbajnokság idején kritizáltak bennünket. Világ- és Európa-bajnok vagyok, de léteznek még kihívások a számomra. Az Arsenallal szeretnék valamilyen címet nyerni.
A tv-csatornák és a szakértők mellett természetesen a francia újságírók is el vannak ragadtatva a válogatottól. "Legyőzhetetlen", "Monumentális", "Történelmi", "Európa királyai" - a hétfői párizsi lapok egymással versenyeztek a dicsőítő jelzőkben csapat győzelmét méltatva.
A L'Equipe című sportlap szerint "Olaszország legyőzésével a francia válogatott bevonult a történelembe", s ezzel a "felejthetetlen győzelemmel a bejutott azon nagyon kevés csapat közé, amelyek nyomot hagynak a nemzetközi focitörténelemben".
 |
Franciaországban még a sztrájkok idején
sincs akkora tömeg, mint amikor
világversenyt nyer a válogatott |
A Libération szerint szokás szembeállítani egymással az "erőfutballt" játszó, általában angolszász csapatokat és a "technikás" együtteseket, amelyekre leginkább a dél-európai stílus jellemző. "Franciaország sikerének titka kétségkívül az, hogy e két stílust ötvözte" - olvasható a lapban, amely dicséri a "kékek" morális erejét, azt, hogy végig küzdöttek, nem adták fel egy percre sem a mérkőzést. Az újság szerint a mostani csapat már más, támadóbb szellemű, mint volt két évvel ezelőtt, a vb-elsőség idején, de most, néhány játékosok várható távozásával újra meg kell majd erősíteni a védelmet.
A Le Figaro - amely "Európa királyainak" titulálja a franciákat - úgy véli, hogy "ez a csapat, amelyet a győzelmek egységbe forrasztottak, számos komplexustól megszabadította a franciákat. A siker szimbólumaként arra ösztönöz minket, hogy előrehaladjunk, hogy elfelejtsük a mindennapok gondjait". A lap ugyanakkor "őrült meccsnek" minősíti a döntőt, elismerve, hogy az olasz csapat az első félidőben gyakran jobban játszott, s hogy a franciáknak "hegyeket kellett megmozgatniuk", azaz minden erőtartalékukra szükség volt a győzelem érdekében.
A France-Soir című bulvárlap mindenesetre még a Le Figarót is felülmúlja, amikor egyenesen az "Univerzum bajnokaiként" ír a francia válogatottakról, mondván, hogy a csapat bekerült a legendák könyvébe. "S hogy ez az olaszok kárára történt? Annál rosszabb nekik!" - véli a cikkíró.
A francia csapat győzelmét a gazdasági napilapok is első oldalas szenzációként méltatják - igaz, főként a sport növekvő pénzügyi hatásait elemezve. A La Tribune szerint a nagy sportesemények megsokszorozzák a tévék nézettségét, de a sportnak szentelt internetes honlapok is prosperálnak, s özönlik hozzájuk a reklám.
Az Eb-nek van még egy nyertese, nem csapatban, hanem egyéniben. Az osztrák Günter Benkőt választotta ugyanis a német Kicker sportmagazin a torna legjobb játékvezetőjének.
A 44 éves burgenlandi betegápoló mögött a spanyol Garcia-Aranda és a német Merk végzett a képzeletbeli dobogón. Az Eb-döntő összecsapását vezető svéd Frisk csupán nyolcadik lett. Günter Benkö "két és fél" mérkőzésen dirigált, miután a Törökország-Belgium találkozón a 42. percben lépett pályára a megsérült dán kollégája, Milton-Nielsen helyére.
A Kicker rangsora (az 1-es osztályzat a legjobb):
1. Günter Benkö (osztrák) 1,83 átlag (3 mérkőzést vezetett)
2. Jose-Maria Garcia-Aranda (spanyol) 2,00 (3)
3. Markus Merk (német) 2,33 (3)
4. Pierluigi Collina (olasz) 2,50 (3)
5. Gamal El Ghandour (egyiptomi) 2,50 (3)
6. Vitor Melo Pereira (portugál) 3,00 (3)
7. Kim Milton-Nielsen (dán) 3,25 (3)
8. Anders Frisk (svéd) 3,33 (3)
(MTI)
