|
A csehek nem olyan nagy futballnemzet, őket utol is tudnánk érni futballban.
- Vagy a horvátok, ugye. Ők kijutottak, mi meg itt csücsülünk és beszélgetünk. Hát ez a különbség. Ezt nem lehet letagadni.
Gombfoci?
- Gombfociztam gyerekkoromban, ugye mint a hatvanas években mindenki. Most talán még van a Néprajzi Múzeumban egy csodálatos kiállítás a műanyagról. Ugye hát nem kell mondanom, hogy a Design Center kapcsán elfáradtam, és tartozik hozzá egy csodálatos gombfoci-kiállítás, ahol a nagy Bozsiknak ott van a gombfociasztala, amin játszott a kis Bozsikkal, gépiratban sokszorosított Gomb-Sport nevezetű újság, és amit nem tudtam - pedig Tandori Dezsőt nagyon szeretem -, hogy Tandori Dezső egy hatalmas gombfoci-könyvet írt. Sőt, azt se tudtam, hogy ez már egy százéves játék, és állítólag ezt mi találtuk ki. Ugye rengetegféle iskola van, valós gombbal, esztergált gombbal, manipulált gombbal. Úgyhogy felmerült, hogy a Design Center típusú adásban ésszerű lett volna ezt a gombfocit bemutatni - nem részletezendő okokból nem tudtuk összehozni most -, de ősszel, hogy egy gombfoci-parádét rendezünk, az egészen biztos. Én egy nagy gombfoci-társaságot ismerek, akik egészen a legutóbbi időkig játszottak, a Bereményi Géza, az Eperjes Károly, a Pauer Gyula nevű szobrászművész barátunknál az Egyetem tér 5.-ben. És én nagyon irigyeltem, ugyanis a gombfociban sem az a lényeg, hogy gombfocizzunk - hát nyilván az is -, hanem az összejövés, az összejövetel, az apropó, és én nagyon irigyeltem, hogy ott egy ilyen szép nagy társaság mindig összejön, és szomorkodtam, hogy én nem tudok gombfocizni. Úgyhogy nem tudok ebbe a dologba belekapcsolódni.
Úgy tudom, most jelent meg egy DVD-d, mit találunk rajta?
- Ami most megjelent, az a Showder-monológból - monológnak nevezzük, amikor ott állok és ordítok -, abból egy válogatás, amit a humorista kollégáim válogattak össze. Én ezt rájuk bíztam. Ez most kapható.
A másik, a Cadillac Drive mikor jelenik meg?
- Az bizonytalan még, mert viták vannak. Szeretnénk mind a 12 részt megjelentetni rövidítés nélkül, a kereskedelmi televízió meg megőrül, ha valami egy percnél hosszabb. És akkor meg kell őket erről győzni, tehát én azt szeretném, hogy miután nem lesz ennek annyi vásárlója, hogy ez anyagi szempontból mondjuk érdekes legyen, de legalább azt szeretném, hogy akik ezt szerették vagy akiket érdekel, azok a teljeset a kezükbe vehessék.
Meddig mehet még a Fábry-show?
- Fogalmam sincs. Egyelőre a jövő évre alá vagyunk írva. Amikor elkezdtem, akkor fogalmam sem volt, álmomban nem gondoltam, hogy ez ennyi ideig menni fog. Én most már tulajdonképpen egy csendestárs vagyok, ülök a szekéren, ameddig lehet, és hát azt szoktam mondani, hogy nem szeretnék a magyar show-business Kádár Jánosa lenni, tehát hogyha már elcsöppen az orrom, meg nincs poénom meg nem tudok felmászni a színpadra, akkor van elég sok jó barátom ahhoz hála a jó istennek, hogy megkocogtassák a vállamat, és azt mondják, hogy Sanyikám, inkább a római-parti csónakházban találkozzunk.
Van olyan, amit még el szeretnél érni az életben? Mondjuk, a világ körüli út már megvolt.
- Soha nem gondolkodtam ilyenen. Most a legközelebbi tervünk, hogy 30 éve voltunk két barátommal Mongóliában, és most nagyon meditálunk, hogy ugyanez a három ember - jómagam és két kedves barátom -, hogy elmennénk esetleg még egyszer.
Magyarországon kinek szurkolsz a fociban?
- Mindig kisebbnek. Mindig annak, akit ütnek.
Magyar csapat?
- Ez nekem 20 éve fel sem merült. Magyar futballmeccset nem láttam '69 óta, és nem is tervezem ennek a megtekintését, de nem azért, szerencsétlen dolog, szomorú. Ja de! Nagy élmény! Az óriási volt, mikor Beckhamék jöttek, és nem is adott autogramot, nagy arccal szemétkedett, és a 89. percben Koplárovics Béla, a Siófoki Titán, aki elérkezett pályája csúcspontjára, amely ott rögtön véget is ért, mert Koplárovics Béláról azóta se hallunk, akkor állítólag fekve rock'n'rolloztam, teljesen alkoholmentes állapotban, mert az nagyon tetszett nekem. Nagy arcuk volt, nagyképűsködtek, mit tudom én. Tehát azt néztem televízióban. Az kiváló volt.
Mivel foglalkoznál, ha nem tévés műsorvezető lennél? Te a tévés pályafutásod előtt is foglalkoztál egy-két dologgal...
- Igen, most is, mindig vannak nálam pl. forgatókönyvek - azt hittem, hogy a filmes múltamtól el tudok szakadni - most éppen Márton Gyuszi barátom, akit ismerhetnek, akik látták a Csinibabá-t, ő írta, csak hát az írót nem szokták megjegyezni. Most éppen Bloody Vosztok címmel írt egy forgatókönyvet, amely ennek a szép új rendszerváltásnak egy ilyen nagyon szatirikus, pikareszk tükre. Részben írogatnék, részben újságot írnék, részben forgatókönyvekkel foglalkoznék, de felhívom a figyelmeteket, hogy vizsgázott úszómester vagyok, tehát ezt bármikor meg tudom újítani, mert ez csak lejár. És ha akkor elvégzem a lábápolói tanfolyamot, mint kollégám, Kanarik Gabi Pap-szigeten, aki bekerült a Széchenyibe a téli-nyári fürdőbe, akkor megfogtam volna az isten lábát.
A lábápolás ilyenkor hölgyek és urak egyszerre, vagy csak hölgyek lábát kellene ápolni?
- Ez szerintem univerzális. Nem voltam sosem lábápoló, csak vágyakoztam erre.
Van manapság kedvenc hazai filmrendeződ?
- Először azt kell mondanom, hogy Tarr Béla, Tarr Béla, Tarr Béla, Tarr Béla, Tarr Béla, tehát nagyon sokszor, függetlenül attól, hogy van olyan filmje, amit csak egy-kétezren láttak vagy talán néhány százan, de ez nem esztétikai kategória. És a fiatalok között van hála a jó istennek nagyon sok görcsmentes, a filmnyelvet olajozottan beszélő kiváló ember. Nagyszerű ember ez az Antal Nimród, aki nem tudja elkezdeni a második filmjét, pedig a Kontroll alapján ezt bőségesen megérdemelné. De kiváló, aki a Taxidermiá-t rendezte, Pálfi György, de nagyon ügyes a Mundruczó Kornél, és több nagyszerű fiatal van.
|
Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Adatvédelem! 
