Ajánlat
	Nyerje meg Michael Moore Hülye fehér ember című könyvét!

Ott voltam az Urániában a kerekasztal-beszélgetésen, és Seres László nagyon kirohant a Kóla, puska, sültkrumpli ellen. Szerinted is hamisítvány a film? (sultkrumpli)

- Nem jó szó a hamisítvány. Talán szélsőségesen szubjektív és egyoldalú - ezért hatásos. Nekem egyébként nagyon-nagyon tetszett - csak hogy ne játsszam az objektív elemzőt. A kritizálóinak sok tekintetben nagyon igaza van. Torzító céllal interjút vágni, statisztikát használni nem szabad, és most úgy tűnik, sajnos, Moore élt ilyen eszközökkel.

Te, mint újságíró, mit gondolsz erről az odamondogatós stílusról, amit Michael Moore csinál? (sultkrumpli)

- Egyrészt azért szeretem Moore-t, mert nem fél a hatalomtól, nem hajbókol, nem fogalmaz finomabban, ha olyan emberbe szalad bele, aki esetleg neki kárt tud okozni. Az önérdekből, félelemből óvatos újságírónál nincs rosszabb. Másrészt előnye ennek a stílusnak, hogy hatást vált ki az emberekből, és az a cél. Ezen a beszélgetésen a Vágvölgyi mondta talán azt, hogy a Moore szinte bulvárújságírást csinál, ebben igaza van, de mindnyájan tudjuk, hogy a populista beszédnek több ereje van, mint a tudományos értekezésnek. A hibáira, a csalásokra pedig rá kell világítania az ellenzőinek. Nézd, itt egy amerikai téma, egy amerikai film, amiről hetek óta beszélünk Pesten. Hány olyan magyar téma van, ami fontos lenne, aktuális, nagyon jó dokumentumfilmesek vagy oknyomozók foglalkoztak vele, mégsem beszélünk róla, még sincs a hatalmon nyomás miatta. Persze ez egy érzékeny határ a komolyan veendő beszéd és a rikácsoló bulvár között. El kell találni. Szerintem Moore-nak sikerült.

Szerinted miben a legerősebb Amerika hatása az egész világra? (és az jó?) (sultkrumpli)

- Szerintem sajnos, mint mindnyájan, a legkisebb ellenállás irányába megyünk az Amerika-importban is. Nyilván könnyebb a vadkapitalizmust, vagy a Mcdonald's-ot átvenni, mint a hatalmi ágak egyensúlyát, az önkorlátozást, az erőt, amit Amerika szelleme az egyénnek adni tud a többséggel, a "nagyokkal," az erősekkel szemben. A gagyit könnyebb átvenni, mint a kreativitás, az egyenlőség, a közösség szellemét. Ez lassan változik azért.

Te is olyan sötéten látod Amerikát, mint Michael Moore? Szerinted félő, hogy Magyarország is idáig jut egyszer? Mit lehet tenni, hogy ne így legyen? Szerinted lehet, hogy a film hatására az emberek több dokumentumfilmet néznek majd? (sultkrumpli)

- Én éppen hogy nem sötéten látom Amerikát, mert imádom, ezért fontos nekem is, hogy jobb legyen, mint amilyen. Felháborít, amikor Moore-t Amerika-ellenes kommunistának tartják, miközben imádja Amerikát - különben nem foglalkozna vele, hanem kivándorolna. 2001. szeptember 11. óta szokás a szólásszabadságot, az Amerika-kritikát Amerika-ellenességnek nevezni. Ez a bajom Seres Lászlóval is. Nem terrorista az, aki gyakorolja abban az országban alkotmányos alapjogait. Ha a második kiegészítéssel élők (fegyvertartók) okék, akkor a szólásszabadsággal élőket (első alkotmánykiegészítés) se terroristázzuk le.

Szerinted van a magyar újságírásban Michael Moore-hoz hasonlítható személyiség? Ha van, ki az, ha nincs, kéne-e, hogy legyen? (sultkrumpli)

- Szerintem a Varró Szilvi a Népszabadságnál ilyen, most még pár embernek eszembe kéne jutnia. Stílusban a Seres Laci is dicséretes, egyetlen szavával sem értek egyet, de a stílusa olyan bicskanyitogató, hogy muszáj róla elgondolkodni. (Egyébként a legjobb barátom.) Ami unalmas, gyáva, jellegtelen, az kár, hogy a világra jön.

(Bombera Krisztina mellett a Kóla, puska, sültkrumpli című filmről rendezett június 24-i kerekasztal-beszélgetésen Avar János, Bolgár György, Seres László, és Vágvölgyi B. András újságírók, valamint Veér András pszichiáter vettek részt. Az Uránia moziban rendezett beszélgetés moderátora Dési János újságíró volt.)