Az első panel résztvevői először előadást tartottak, majd kerekasztal-beszélgetésen vettek részt. Az EBU és az Európai bizottság tagjait hallgatva az volt az ember érzése, hogy Rudi a konferenciát megelőzően vázolta előttük, hogy az MTV megmentésének elengedhetetlen feltétele az, hogy újra legyen készülékhasználati díj. Ez az a jelképes összeg, aminek befizetésétől a Medgyessy kormány szabadította meg a választókat, pontosabban átvállalta annak kifizetését. Az EBU elnöke miután kiállt mellette, azért feltette a kérdést, hogy az MTV miért nem keresett jogorvoslatot akkor, amikor eltörölték a sugárzási díjat, ha most annyira hiányzik neki. A választ a kis magyar valóságot jobban ismerő (itt az EBESZ-t képviselő) Haraszti Miklós adta meg a kérdésre: a más országokban jól működő díjrendszer itthon mindig akadozott, mióta az állam átvállalta, legalább kiszámíthatóvá vált a finanszírozásnak ez a része.

Jövőre innen menni kell

Problémás is lenne egy olyan adóért minden tévénézőtől díjat követelni, amit átlagosan jelenleg csupán 15 százalékuk választ, mondta a szakember. A felvetés jogos, bár az is igaz, hogy a köztévé akár így, akár úgy, részben mindenképp az adófizetők pénzéből fog működni. Haraszti szerint találni működő finanszírozási modellt a régióban, ilyen a letteké, akik az állami költségvetés adott százalékát szavazták meg a célra, vagy a finneké, ahol a kereskedelmi adók tartják el a közszolgáltatókat.

A finanszírozás másik oldaláról is szó esett egy másik beszélgetésen, ahol elsősorban különböző médiumok képviselői vettek részt. Egyik felvetésük szerint ma a közszolgálati műsorkészítés egyik legnagyobb problémája belülről fakad, ez az öncenzúra. Az, hogy az érintett adók munkatársai megpróbálnak megfelelni bizonyos elvárásoknak, melyek egy része valószínűleg nem is létezik. Ez ellen, és a nézői bizalom elnyeréséért fontos, hogy még egy BBC méretű és presztizsű adó is újra és újra megfogalmazza saját küldetését, és hogy a nyilvánosság elé tárja az önmaga által kidolgozott, számonkérhető elveit.