|
A GFK Hungária egy héttel ezelőtt publikált tanulmányában megállapítja többek közt, hogy a magyarok kedvenc tévés műsortípusa nem az AGB Nielsen nézettségi adatai szerint abszolút nyerő amerikai vígjáték, hollywoodi katasztrófafilm vagy német lövöldözős-száguldozós akciósorozat - hanem a hírműsor. Százból 58 válaszadó említette a hírműsorokat, a válaszadók fele a filmeknek nem tud ellenállni. 29-29 százalék jelezte, hogy imádja a vetélkedőket és a természetfilmeket, 18-19 százalék pedig a show-műsorok, sorozatok és sportközvetítések miatt kapcsolja be a televíziót. A dokumentum jellegű vagy magazinos műsorok (Fókusz, Aktív) állítólag csak 11 százalékot érdekelnek, a valóságshow-khoz való mániákus ragaszkodást pedig százból csak két válaszadó vállalta fel.
Az ezer fővel végzett közvélemény-kutatás eredményeinek ezen része csak részben felel meg a valóságnak. A tévés hírműsorok iránti ragaszkodás a nézettségi adatoknak is (többé-kevésbé) megfelel, de ha valóban minden harmadik magyar a képernyőre tapadna egy-egy természetfilm kapcsán, akkor a Travel Channel vagy az Animal Planet a harmadik-negyedik legnézettebb hazai csatorna lenne, hatalmas reklámbevételekkel. Nyilvánvaló, hogy a válaszadók a valódinál okosabb, igényesebb képet próbáltak sugallni magukról: valójában sokkal többen néznek realityt (doku soapot, azaz Győziké-t), nem fut Fókusz, sem Aktív 1,5 milliós nézettség alatt. A kapott adatok csak a vágyat sugározzák, hogy a válaszadók milyenek szeretnének lenni.
A GFK Hungária megállapítja még, hogy jelentős eltérések vannak az egyes demográfiai csoportok között. A diplomások például a hírműsorokat és az ismeretterjesztő műsorokat preferálják jobban az átlagnál, az alapfokú végzettségűek pedig a talkshow-kat - persze ez nem meglepő adat.
Egy másik, a UPC kábeltelevíziós társaság által finanszírozott kutatásból kiderül, hogy Magyarországon mindössze a háztartások 1,3 százalékában nincs televízió, ugyanakkor a családok egyharmada két vagy több készüléket is birtokol. A kapott adatok szerint a nézők 55 százaléka elsősorban informálódni akar, mikor lehuppan a fotelbe a távkapcsolóval a kezében, a nézők 43 százaléka pedig inkább szórakozni óhajt. Egészen elhanyagolható azok aránya, akik tanulni, művelődni szeretnének a tévéből: mindössze két százalék. Norvégiában ez az arány 27 százalék.
Az informálódás mint tévézési motívum főleg az 50 évnél idősebb nézőkre jellemző, ebben a korcsoportban 69 százalék helyezi első helyre a hírműsorokat, szemben a 16-26 éveseknél eredményképp megkapott 35 százalékkal. Nem meglepő, náluk a legmagasabb ugyanakkor azok száma, akik csak szórakozni kívánnak a tévé segítségével. Az európai országok átlagában egyébként a teljes lakosság 55 százaléka főleg informálódni akar, 37 százalék kifejezetten szórakozni vágyik, nyolc százalék pedig tanulna, okosodna.
Ha már tévés információ, akkor esti híradók, hiszen a legtöbben csak késő délután, kora este érnek haza - hogy nyomban bekapcsolják a tévét, ami aztán zümmög este tízig, éjfélig. Múlt héten a kereskedelmileg fontos, 18-49-es korcsoportban a legnézettebb hírműsort az RTL Klub "állította elő", ez a vasárnapi Híradó volt, fél hetes kezdéssel. A célcsoport 44 százaléka nézte, 833 ezer olyan tévéző, aki életkora miatt a reklámozóknak is fontos. A csoportból 665 ezren nézték még a csütörtöki Híradó-t, ezután már a TV2 esti hírműsora jön. A kategórián belül a vasárnapi Tények-et a fiatalabb tévézők harmada választotta, ez 610 ezer a célcsoportba tartozó személyt jelent.
A közszolgálati egyes adó hírműsorai a kereskedelmileg fontos célcsoportban nem döntögetnek nézettségi rekordokat. Az m1 szombati esti hírműsorát fél nyolckor az épp tévéző fiatalabbak közül 12 százalék nézte, ez 234 ezer célszemélyt jelent. Ennél többen követték (szigorúan a 18-49-es csoportból) vasárnap reggel kilenc után a Született kémek rajzfilmet vagy a csütörtökön, este 11-kor kezdődő Házon kívül-t, azaz láthatóan a mai fiatalok már szinte csak tévedésből kattintanak át a közszolgálati csatornákra.
Más a helyzet a teljes lakosságnál. Itt a TV2 Tények-je nyert, a Napló-t megelőző vasárnapi adás százból negyven tévézőt érdekelt, ez 1,89 millió embert jelentett. Nem sokkal maradt el tőle a csütörtöki RTL-es Híradó, ezt 1,82 millió hazai tévéző követte, ami 42,8 százalékos közönségarányt jelentett. A Híradó Este az m1-en szombaton érte el a legjobb eredményt, ekkor 1 millió 56 ezer néző informálódott a közszolgálati hírműsorból, este fél nyolc és nyolc között. Hogy tudjuk hová tenni ezt a számot, érdemes megjegyezni, hogy Balázs szembesítőshow-i ennél több nézőt hoznak: a világ dolgainál érdekesebb, hogy Lajos Marival csalja az őt Zolival csaló Évát.
A szólás szabadsága nem híradó ugyan, de aktuális hírekkel foglalkozik, megemlíthető a növekvő nézettsége. Januárban átlagosan 539 ezer nézőt érdekelt, februárban már nőtt a szám, márciusban pedig átlagosan 659 ezer néző figyelt egy-egy adást. Ez alighanem a közelgő országgyűlési választásoknak köszönhető, de még mindig messze van a Friderikusz-időszak végének eredményeitől.
A januári és februári eredmények vizsgálatakor is megállapítható, hogy átlagban az RTL Klub Híradó-ját többen választják, mint a TV2 Tények-ét. A Híradó a fiatalabb célcsoportban januárban 38,3, februárban 39,4, március elején pedig 40,2 százalékos közönségaránnyal futott, ez olyan 620-625 ezres átlagos nézettséget jelent. Ugyanebben az időszakban a TV2 körülbelül a célcsoport harmadára számíthatott, 32,7 és 33,5 százalék közt ingázva.
A teljes lakosságnál is a Híradó a volt a legnézettebb az év elején, bár csak kétszázaléknyi előnnyel vezet. Az RTL Klub hírműsora januárban 38,3, februárban 38,9 százalékos közönségarányt ért el (körülbelül 1,75 millió nézőt esténként), a TV2 Tények-re pedig 1,6 millió néző kapcsolt általában - ez közel 36 százalékos közönségarányt jelent. Meg kell jegyezni, hogy a két kereskedelmi tévé esti hírműsora azonos időpontban kezdődik, így sok tévéző (aki számára szinte csak e két adó létezik) műfaji döntést nem hozhat, legfeljebb eldöntheti, hogy Várkonyi Andreától vagy Erős Antóniától szeretné hallani a napi híreket.
A végére még egy érdekes AGB-felmérés. Az adatok azt mutatják, hogy 2006 márciusában az m1 Híradó-ja esetében volt a legmagasabb a felsőfokú végzettségű nézők aránya, 16,1 százalék. A két kereskedelmi csatorna táborában egyformán 10,1 százalék a diplomások aránya.
Kalmár Csaba
[origo]
|
Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Adatvédelem! 
