A mi mesénk úgy kezdődik, hogy réges-régen, egy messzi-messzi... még annál is korábban, a 70-es évek elején, amikor április 4. és november 7. nemzeti ünnep volt a Magyar Népköztársaságban. Farkas Berci és Magyari Béla még csak készülődött Bajkonurban, és az egyetlen magyar tévécsatorna is szünnapot tartott hétfőnként, élt akkor három űrhajós, akiknek a nevét minden kisfiú ismerte: McLane a német, Koenig az angol és Pirx, a lengyel-magyar.
Az Orion űrhajó, a Pirx kalandjai és az Alfa holdbázis voltak a gulyáskommunizmus meghatározó sci-fi sorozatai, főleg, hogy Star Trek-ről a nyilvánvaló klingon-orosz párhuzam miatt szó se lehetett. A XXI. század elején a három kapitányból ketten már visszatértek az évtizedes "hibernációból". Az átütő sikerrel reaktivált Orionból még mozifilm-változat is készült, szegény Pirx kadét pedig az MTV raktárában várja, hogy újra magára ölthesse a gumicsizma-bukósisak-porszívócső "űrruhát" - de róluk majd máskor.
Égszakadás, holdindulás
Az újévi koccintás után kezdődött és 24 órán át tartott az Alfa holdbázis-maraton a Filmmúzeumon. Az áprilisi bemutató óta már háromszor lement 24 részes első évad, de így 24 órába sűrítve nyújtott igazán tömény élményt Koenig kapitány és 330 fős legénységének űrbéli sodródása.

|
 |
Az Alfa holdbázis történetét megálmodó Gerry és Sylvia Anderson korábban Barbie- és Ken-szerű figurák "főszereplésével" marionett-bábsorozatokat forgatott. Ilyen volt a Hihetetlen családanya Nyulkánka előképének számító, végtagjait végtelenségig nyújtani képes Twizzle, majd a Torchy, the Battery-Boy, a Supercar, Stingray, a Captain Scarlet és Thunderbirds sorozat. Utóbbi a Dire Straits Calling Elvis című vieójából lehet ismerős, noha 2004-ben mozi-remake is készült belőle Ben Kingsley és Anthony "Green doki" Edwards főszerepélésével. A szuper űrjárgányok csúnyán lerobbantak a mozipénztáraknál, persze az is jelzés értékű, ha a rendező Jonathan "Egyes" Frakes már menet közben le akarta vetetni a nevét a stáblistáról.

|
 |
Nem csoda tehát, hogy Andersonék az eredetileg Space: 1999 címet viselő élőszereplős sci-fi sorozatban sem sokat lacafacáztak a fizika törvényeivel. Az alaphelyzet szerint 1999. szeptember 13-án - alig hat nappal az új bázisparancsnok, John Koenig kinevezése után - a Holdon felhalmozott nukleáris hulladék berobban és kilöki a Holdat a Föld körüli pályáról. Az atomhulladék komoly veszélyt jelenthet egészségre-környezetre egyaránt, de ilyen égszakadás-holdindulást azért nem okozhat.
De ha mégis, akkor is furcsa, hogy sodródó hőseink már a harmadik résztől rendszeresen távoli bolygók idegen lényeivel futnak össze (például a "Dooku/Saruman" Christopher Lee-vel vagy "Moff Tarkin" Peter Cushinggal) - függetlenül attól, hogy naprendszerünkön kívüli legközelebbi csillag, a Proxima Centauri fénysebességgel is bő 4 évnyi távolságra tőlünk. Azt pedig már minden scifi-sorozatfüggő rezzenéstelen arccal nyugtázza, hogy minden idegen életforma beszél angolul.
2006 - az Alfától kezdve
A rajongók így tényleg az Alfától kezdhették 2006-ot, bár egy nap alatt nem lehetett ómegáig jutni, csak lambdáig - az angol (nem amerikai) sorozatból ugyanis kétszer 24 epizód készült 1975-77 között, illetve egy különleges rész 1999-ben.
Az angolok már nem építettek be hétköznapi tárgyakat a futurisztikus díszletekbe, sehol egy vasaló-fül (Orion) vagy kenyérkosár-antenna (Pirx), sőt, a Sas-1 repkedése elég meggyőző filmtrükk így 30 év távlatából is. Igaz, az Alfán is vannak még megmosolyogtató furcsaságok: bő nyolc évvel az ős-PC (Sinclair ZX Spectrum) megszületése előtt a fedélzeti "kompúter" kellemes női hangon ÉS lyukkártyák segítségével kommunikál. Minthogy a saját monitorral felszerelt számítógép koncepciója is később alakult ki, a vezérlőben gömbölyded lámpabúrák előtt ülnek a személyzet tagjai, az ajtókat pedig övön hordható féltéglányi tévéképcső-távkapcsolóval működtették. De ki tudja, 2050-ben nem lesz-e röhejes a mában játszódó sci-fik technológiája...
|