Ajánlat
	Az ORTT honlapja

Hetvenöt panasz a tévénézőktől, hallgatóktól érkezett, pártok, frakciók hat panasszal éltek ezen idő alatt, civil szervezetek négyszer találtak kifogásolnivalót, miközben a maradék hat panasz egyéb helyekről, például gazdálkodási egységektől érkezett. A műsorszolgáltatók közül a legtöbb kritika az MTV műsorait érte, 27 alkalommal találtak kivetnivalót ezekben szűk három hónap alatt. A negatív toplista második helyén az RTL Klub áll (17 panasz), harmadik sokat kritizált médium a Magyar Rádió, 10 panasszal. A TV2 ellen kilenc alkalommal fordultak, miközben a Viasat 3 esetében négyszer kellett ellenőrizni, hogy történt-e törvénysértés, szabály áthágása. A Hír Tv ellen egy alkalommal érkezett panasz, miközben például a Duna műsorait nem kellett vizsgálni.

Az ügyek közül két panaszt visszavontak, tizenhárom pedig ügyintézés alatt áll. Elmarasztaló nyilatkozat nyolc esetben született, elutasítás pedig tizenötször történt. A támadott műsorok igen változatosak, kapott kritikát a Xena, a Heti hetes, a Sztárbox, a Megasztár, a Nap-kelte, egy Forma-1-es közvetítés, de panasszal éltek a Mokka, a Kész átverésés a Frei Dosszié ellen is. Érdekesség, hogy a kazincbarcikai Diák Televízió Barcika szépe című műsorát is kifogásolták.

A Panaszbizottság közelmúltbeli tevékenységével kapcsolatban a közvéleményt leginkább foglalkoztató egyik eset az úgynevezett Kudlik-ügy volt: az április 26-án született véleményében a Panaszbizottság eljáró tanácsa azt az egyhangú álláspontot fogalmazta meg, amely szerint összeegyeztethetetlen a médiatörvény szellemével, hogy az RTL Klub Házon kívül című politikai magazinműsorában, a Kudlik Júliával készült riportban a kérdező többször visszatért arra a kérdésre, hogy a riportalany hogyan jutott el addig a döntésig, hogy elvállalja a Fidesz egyes programjainak műsorvezetését, mi a viszonya a Fideszhez, illetve annak elnökéhez. Az eljáró tanács szerint "a kérdések tendenciája túlnőtt a természetes riporteri kíváncsiságon", a riporter magatartása "megsértette a rádiózásról és televíziózásról szóló 1996. évi I. törvénynek a tárgyszerűségre és pártatlanságra vonatkozó alapelveit". Az eljáró tanács az ügyet "egyéb ügyként" tárgyalta, az ügyben megfogalmazott nyilatkozata nem minősül közigazgatási határozatnak, hanem egy konkrét jogkövetkezmények nélküli vélemény, amellyel szemben nincs jogorvoslati lehetőség.

[origo]