"Nem pornószínház, inkább, ha akarom, egyfajta valóságshow"- mondja az előadásról Alföldi Róbert a darab kendőzetlenségére utalva. "És igazából akkora tabukat sem döntöget, főleg, ha azt nézzük, mi megy a tévében."

Bár Alföldinek ebben kétségkívül igaza van, valószínűleg mégis lesznek, akiknek megakad a torkán a kortárs angol szerző, Mark Ravenhill darabja. A két homoszexuális és egy biszexuális fiú, egy heteroszexuális lány és egy szintén heteró férfi drogokkal és pénzügyi problémákkal átszőtt kapcsolatát boncolgató előadás könnyen sokkolhatja a nézőt mindent megmutató naturalizmusával.

Erre utal az is, hogy Alföldinek hosszú évekig kellett házalnia a drámával, mire akadt egy színház, amelyik vállalkozott a bemutatására. "A színiigazgatók elkezdték olvasni, aztán többnyire másfél oldal után közölték: na ezt nem" - mondja Alföldi. (A drámát két éve már játszották Magyarországon.) A színész-rendező azt mondja, nem a darab szokatlan durvasága ragadta meg, éppen ellenkezőleg. Ez az egyik legszebb dráma, amit az utóbbi öt-hat évben olvastam. Hihetetlenül felkavarja az embert, az egész nem más, mint folyamatos szív- és lélekfacsarás. A végletesség pedig kifejezetten jó a színházban.

A végletesség persze a színészek számára nem feltétlenül egyszerű, különös tekintettel a homoszexualitást kis hazánkban övező előítéletekre. A darabban többször testnedvek cserélnek gazdát, és többnyire két fiú között. Az előadás egyik meleg figuráját játszó Hujber Ferenc viszont úgy véli, nem gond, ha azonosítják szerepével: "Tartottak engem már nemi erőszaktevőnek is, ez csak egy újabb stigma lesz" - utal a Barátok közt című szappanoperában játszott szerepére.

Szakács Judit

[origo]