Frank W. Abagnale 19 évesen már pilóta, orvos és ügyvéd lehetett. Ha a valóságban nem is, az életben igen, mert amit akart, azt elhitetett az emberekkel. Az egész az új iskolában kezdődött, ahonnan kirítt jólnevelt külsejével. Rögtön meglovagolta a helyzetet, és helyettesítő tanárnak adta ki magát. Heteken keresztül. Közben fejlesztette képességét, és megpróbálkozott a csekkhamisítással is, és a lavinát már nem lehetett megállítani... Frank W. Abagnale pár éven belül Amerika rettegett bűnözőjévé vált, akit az FBI nagy erőkkel üldözött.

Hosszú ideig tartó hajsza után elkapták, és rövid ideig tartó börtönbüntetés után alkalmazták az FBI "intelligens bűnügyek felderítésére" létrehozott irodáján - szakértőként. 1980-ban írta meg és adta ki önéletrajzi írását, melynek azonnal lefoglalták a megfilmesítési jogait. Film azonban csak 23 évvel később készült belőle.

Ajánlat A film angol nyelvű honlapja Linktár Leonardo di Caprio a Katalógusban

"Az egész a szüleim válásával kezdődött, ami drámai hatással volt rám" - vallja a szerző. "Elszöktem otthonról, és hirtelen teljesen egyedül találtam magam a világban. Nagyon gyorsan fel kellett nőnöm és talélkonnyá válnom ahhoz, hogy életben maradjak. De ami eleinte a túlélés puszta eszközének tűnt, egy idő után játékká vált. Megalkuvó voltam, és ha új lehetőség adódott, feltettem magamnak a kérdést: 'sikerülhet?'. Ha megcsináltam, és megúszatm, igazi elégedettséget éreztem. Minél többször sikerült, annál inkább játéknak éreztem - olyan játéknak, melyet végül el kell, hogy veszítsek, de amíg tart, kiélvezem."

Felnőtt fejjel Abagnale bűnbánatot érzett, és igyekezett a tapasztalatait jó ügyekért hasznosítani. Miután elhagyta az FBI kötelékét, önálló tanácsadó céget alapított, megnősült, és három gyereke született. Ezután írta meg könyvét, amit Spielberg is élvezettel olvasott. Mikor pedig személyesen találkozott a főhőssel, mindent megértett: "Ha az ember találkozik Frankkel, azonnal megérti, hogy volt képes mindenki szemébe port hinteni, és elhitetni, hogy orvos vagy épp ügyvéd. Elbűvölő az a sajátos út, amely által ő felnőtté vált. Nekem korábban is nagyon tetszettek a szenzációs szélhámosokról szóló filmek, mint pl. a Newman-Redford párossal készült klasszikusok, a Butch Cassidy és a Sundance kölyök vagy A nagy balhé. Azok a fickók is a törvény ellenében cselekedtek, de muszáj volt őket szeretni a vagányságuk miatt. Egy ilyen filmet akartam én is forgatni Frankről."

Leonardo DiCaprio tűnt a legalkalmasabbnak a szerepre kamaszos külseje, intelligenciája és a női nemre gyakorolt hatása miatt. Számára pedig megtiszteltetés volt egy ennyire összetett és szimpatikus karaktert alakítani, ráadásul Spielberg irányítása mellett. "Egy színész számára ez az egész a félrevezetésről szól...például arról, hogy hogyan képes Frank elérni, hogy valaki az ebédre koncentráljon, és ne arra, hogy ő közben elpasszol egy hamis csekket. Ezek jelentenek valóban izgalmas kihívást egy színész számára" - nyilatkozta. A rendező pedig később azt mesélte, hogy DiCaprio maximalizmusa nyűgözte le. Nem engedte, hogy akkor hagyják abba a jelenetek forgatását, amikor Spielberg erre utasítást adott, csak ha már ő maga is elégedett volt vele.

Ahogy Frank W. Abagnale is egy idő után méltó ellenfélre talált egy FBI-nyomozó személyében, úgy talált méltó partnerre DiCaprio is Tom Hanksben. Ő alakítja Carl Hanratty,t a szövetségi nyomozóiroda ügynökét, aki csöppet sem tartozik a hollywoodi krimikből ismert merész és vagány hősök közé. Épp ellenkezőleg: kimondottan ügyetlen, és leginkább egy hivatalnokra emlékeztet. Elszántsága és kitartása azonban eredményhez vezet. "Carlt annyira lenyűgözi az elkövető sítlusa és magabiztossága, hogy kétszeresen meglepődik, mikor kiderül, milyen fiatal az ellenfele" - mesélte Tom Hanks a szerepről."Carl egyszer csak rájön, hogy ez csak egy fiú. Tehetséges ugyan, de mégiscsak egy kölyök, aki olyan események közepébe kerül, amik már meghaladják őt. Carl szinte védelmező érzéseket fedez fel magában Frank iránt. Kétségkívül bűnözőnek tartja - le fogja tartóztatni és börtönbe csukatja - , de végül mégis egy törékeny emberi lényt lát, aki méltó arra, hogy segítsenek rajta."

Így nő túl a krimi a műfaján, és válik egy emberi kapcsolatokat is árnyaltan bemutató alkotássá., melyben a mellékalakok (főként az apát alakító Christopher Walken, az anyát alakító Nathalie Baye, a prostituáltat játszó Jennifer Garner és az apóst megformáló Martin Sheen) is fontos szerephez jut. Alakításuk által jobban érthető a főhős motivációja, és a hollywoodi mesét valóságos, hiteles történetté teszi.

A Kapj el, ha tudsz tehát pergő ritmusú, szép képekkel ábrázolt, jazz-zenével (és Frank Sinatrával) aláfestett film, amelynek már a főcíme is kellemes szórakozást ígér. 

[origo]