Az író úgy véli, Sorstalanság című regényét helytelenül nevezik holokauszt-regénynek, mivel a holokauszt mint olyan, sokkal mélyebb és átélhetetlenebb annál, mintsem ábrázolni lehetne. "A Sorstalanság című regény nem holokauszt-regény, hanem a sorstalanság regénye. Magam is annak szántam. Véleményem szerint ebben az értelemben minden nagy művész holokauszt-író manapság. Minden mű az a felett érzett hatalmas trauma kifejezése, hogy megbomlott a világ értékrendje. Ezt mindenki érzi, és erről ír, még akkor is, ha nem említi művében Auschwitzot, még ha csak hírből hallott is a történtekről. Nem ismerek olyan jelentős művészi alkotást, amely ne erről az értékpusztulásról szólna."

Ebben az értelemben van hasonlóság a Sorstalanság és az időben később játszódó Felszámolás között, hiszen mindkettő az értékrend felbomlása okozta traumát dolgozza fel, amelyet azonban már nem lehet olyan, korábban használatos fogalmakkal kifejezni, mint humanizmus, etika, becsület vagy jóság. Ily módon Auschwitz tehát mindenképp változtatott az irodalmi nyelven. Ez az oka annak is, hogy mind a Sorstalanság, mind a Felszámolás című regénye úgynevezett atonális nyelven íródott, hisz "ezt a traumatikus változást, az értékrend felbomlását máshogy kifejezni nem lehet" - fejtette ki Kertész.

A szerző kitért arra is, hogy míg a Sorstalanság lineáris szerkezete nem adott lehetőséget az író mint elbeszélő kiszólásaira, a Felszámolás a különféle szereplők szemszögéből,  tehát számos aspektusból is megvizsgálja "az anyagot", amely ezen vizsgálódások és értelmezések tükrében sokkal élőbbé, elevenebbé vált.

A Felszámolás című regényt Kertész Imre korábbi műveivel együtt számos nyelvre lefordítják. A kötetet a hazai megjelenéssel egy időben adták ki Németországban, holland és lengyel nyelvű kiadása októberre várható.

[origo]