|
Várhatóan szeptember 10-én jelenik meg Kertész Imre új, Felszámolás című regénye. A Nobel-díjjal jutalmazott író 1929. november 9-én született Budapesten. 1944-ben Auschwitzba, majd Buchenwaldba deportálták, ahonnan 1945-ben szabadult és tért vissza Magyarországra. Először a budapesti Világosság elnevezésű lapnál dolgozott, ezt követően fizikai munkával tartotta el magát. A nyolvanas évek vége, kilencvenes évek eleje óta kizárólag írással és műfordítással foglalkozik.
A holokauszt időszakát dolgozza fel 1975-ben megjelent első, önéletrajzi ihletésű regényében, a Sorstalanság-ban. A mű - amelyet késöbb számos, többek között német, spanyol, francia, holland, svéd, héber, olasz és angol nyelvre is lefordítottak - csak jóval később nyerte el méltó helyét a kortárs magyar irodalomban.
1988-ban jelent meg Kertész Imre A kudarc című regénye, amely a Sorstalanság-gal kezdődő trilógia második darabjának tekinthető. Köves György, a történet főhőse az ötvenes években úgy dönt, visszaköltözik Magyarországra. Eleinte idegenül, később azonban egyre otthonosabban mozog ebben az abszurd világban, bár inkább csak hagyja magát sodródni az eseményekkel. Találkozik egy íróval, aki csak megkezdeni és befejezni tudja egy-egy alkotását, de képtelen kitölteni a kezdet és vég közötti űrt. Végül Köves vállalkozik a feladatra.
A trilógia harmadik részében, az 1990-ben megjelent Kaddis a meg nem született gyermekért című alkotásában újra megjelenik Köves György, a Sorstalanság és A kudarc főszereplője. Elmondja imáját a gyermekéért, akit nem hajlandó egy olyan világra nemzeni, amely nem akadályozta meg a holokausztot.
"Ha egy új regényre gondolok, mindig Auschwitz jut eszembe" - nyilatkozta egyszer Kertész Imre, és valóban: megjelenés előtt álló regénye is jórészt ezekből az élményekből táplálkozik.
"Ha az életemet történetként kívánom látni (és ki ne kívánná ismerni a saját történetét, melyet aztán megnyugodva - vagy éppenséggel nyugtalanul - a sorsának nevezhet), akkor B. történetét kellene elmondanom" - írja Keserű, Kertész Imre új regényének egyik hőse, aki megpróbálja felkutatni egykori író barátja, B. utolsó, eltűntnek hitt regényét. B., aki a rendszerváltás idején, 1990-ben önkezével vetett véget életének, hagyatékban maradt drámájában ugyanis megjósolta Keserű és barátai jövőjét. Azt, hogyan csúszik ki majd kezükből a saját életük, s hogyan válik "úgynevezett valósággá" mindaz, amit egykor "kétségbevonhatatlan valóságnak", az életüknek hittek. Ijesztő pontossággal ábrázolja, hogyan válnak a rendszerváltás túlélőivé - mint ahogyan maga a szerző, B. is csak a valószerűtlen auschwitzi fogantatásának véletlen túlélője.
Érthető tehát, hogy Keserű mániákusan igyekszik megérteni B. sorsát, életét, halálának okát és körülményeit. Egyre fontosabbá válik a számára, hogy megfejtse egykori barátjának motivációit.
A Felszámolás nyom- és útkeresés is egyben: nyomozás egy eltűnt kézirat és tűnőfélben lévő életek után. Ha a Sorstalanság, A kudarc, a Kaddis a meg nem született gyermekért című műveket trilógiának tekintjük, az új mű, a Felszámolás ezt a sort most tetralógiává egészíti ki.
[origo]
|
Írjon nekünk! Médiaajánlat Impresszum Adatvédelem! 
