Ötven évvel azután, hogy Edmund Hillary és Tenzing Norgay serpa a délkeleti gerincen keresztül (ez a "normál út") 1953. május 29-én meghódította az Everestet, tucatnyi ország rengeteg csapata tett kísérletet, hogy megmássza a világ legmagasabb hegyét. A 2003. év tavaszi hegymászószezonjának kezdetéig az Everestet 1655 alkalommal (sok alpinista többször is) hódították meg. Összehasonlításképp: nyolcvannál kevesebben jutottak föl a Hét Csúcsra - a hét legmagasabb szárazföldi hegytetőre.

Egy amerikai páros - az olajmágnás Dick Bass és a stúdióigazgató Frank Well - 1980-ban hívta életre a Hét Csúcs meghódítását. Céljukat öt év alatt sikerült elérniük. Néhány hegycsúcs, mint az Everest, csak többszöri kísérlet után adta meg magát.

Bass és Well Vinson-expedíciója eszközül szolgált a magashegyi turizmus teljesen új területeinek megnyitásához. A Déli-sarkvidék csúcsát először 1960-ban mérték meg az Amerikai Alpinista Klub és a National Geographic Társulat által szponzorált felfedezőút során. Az expedíció után az Egyesült Államok ellenezte az Antarktiszra való utazást.

Az ezt követő két évtizedben magánexpedíció nem ment a Déli-sarkvidékre. Jelentősebb földrajztudományi kutatást sem támogattak, és még a jó lábú kalandorok is túl költségesnek találták, hogy az Antarktiszra tervezett expedíciójukat saját zsebükből finanszírozzák.

Bass és Well útja adta meg a kezdőlökést az Adventure Network International (a Nemzetközi Kalandtúra Egyesület) megalapításához. A szervezet ma már több mint 3,5 millió forintért szállít repülőgépen hegymászókat és másokat a Déli-sarkvidék egész területére.

Aránylag rövid időn belül sikerült tapasztalatokat szerezniük: Bass és Well rendelkeztek a kellő pénzösszeggel. Másoknak több időre lenne szüksége a finanszírozás kiépítésére, mely végül is az Everesthez hasonló hegycsúcsokra elvezet.

Több hegymászó, akik a keményebb kihívásokat kedvelik, a Hét Csúcsról mint hegymászópróbáról igen becsmérlően beszélnek. Összehasonlítva például a világ második legnagyobb hegyével, a K2-vel, még az Everestet is lefitymálják, mert szerintük viszonylag "könnyű" megmászni.

Való igaz, az Everestre sokkal könnyebb feljutni ma, mint mondjuk az 1970-es években, amikor az kereskedelmileg is úttörő dolognak számított. De hogy könnyű lenne, az azért túlzás. Kimagasló egyéni teljesítmény, hosszú gyaloglások és fárasztó mászások után lehet feljutni valamennyi kontinens legmagasabb hegycsúcsára.

Nincs közösen elfogadott álláspont a hegyek megmászásának sorrendjét illetően. De a Kilimandzsáró-Elbrus-Aconcagua-Carstensz-Vinson-Denali-Everest sorrendnek van a legtöbb értelme.

Decemberi ajánlónkból:

Nikky nyeregben
Tűz a hidegben - Pennelope Jimenez
Mennyből a Hannah
Havas Henrik, a Tanár úr

(PLAYBOY)