Kertész Imre éas felesége a Ferihegyi repülőtéren, a Nobel-díj odaítélése után

2002 egyik legfontosabb kulturális eseményének főszerepe Magyarországnak jutott - Kertész Imrét irodalmi Nobel-díjjal tüntették ki. A kitüntetést október 10-én odaítélő svéd akadémia a díjat "egy írói munkásságért, amely az egyén sérülékeny tapasztalatának szószólója a történelem barbár önkényével szemben" ítélte első ízben egy magyar írónak.

Bár az indoklás ezt nem mondja ki, kétség nem fér hozzá, hogy Kertész a Nobelt 1975-ben megjelent főművéért, a Sorstalanság-ért kapta. A szikár, időnként már a szenvtelenség határát súroló nyelvet használó regény a tizenéves zsidó fiú, Köves Gyuri második világháborús pokoljárásán keresztül meséli el Kertész saját életét és gondolatait a holokausztról, amit a Stockholmban december 7-én tartott beszédében olyan törésnek nevezett, amit az európai kultúra a mai napig nem tudott kiheverni.

Kertész Imre művei Itt rendelheti meg az első magyar irodalmi Nobel-díjas könyveit.

A Nobel előtt Magyarországon csak kevesek által ismert Kertész-művek a kereskedelmi sikert is meghozták az idejét Berlin és Budapest között megosztó író számára. A fokuszonline.hu internetes könyváruház 2002-es, összesített eladási listáját magasan a Sorstalanság vezeti, október óta pedig Kertész többi könyve is az első tízben van. Bár már évek óta tervbe volt véve a Sorstalanság megfilmesítése, a Nobelnek köszönhetően már az anyagi forrásokat is sikerült a forgatáshoz előteremteni. A mintegy egymilliárd forint költségvetésű film rendezője a direktori bemutatkozására készülő elismert operatőr, Koltai Lajos lesz.

A Nobel-díj mellett a magyar irodalmi közéletet leginkább Esterházy Péter Javított kiadás-a forgatta fel. Két évvel monumentális családregénye, a Harmonia Caelestis után Esterházy kénytelen volt annak egyfajta utószavát megjelentetni, amelyben bevallotta, a Harmonia mindenek felett álló apafigurájáról időközben kiderült, a kommunista rendszer spiclije volt.  Az apja jelentéseiből vett idézetekkel tarkított naplószerű könyv tökéletesen dokumentálja a valóság felülkerekedését minden írói képzelet felett.

Kertész Nobel-díja előtt néhány nappal jelent meg, így nem kapott komoly figyelmet Szabó Magda hosszú hallgatás után megjelent regénye, a Für Elise. Kepes András novellaválogatásai továbbra is több emberhez juttatták el a szépirodalmat, mint bármely más vállalkozás. Az év első felében a Márai-reneszánsz tartotta a magyar irodalom frontját külföldön, míg Kertész fel nem váltotta.

A Sorstalanság és a Javított kiadás mögött 2002 legsikeresebb magyar regénye egy, az idei évig teljesen ismeretlen írónőtől származik. Az Állítsátok meg Terézanyut! gyakorlatilag hetek alatt befuttatta Rácz Zsuzsát, aki a könyvet bevallottan saját viszontagságaiból is építette. Terézanyu megküzd mindennel, amivel csak egy húszas-harmincas nőnek meg kell, és bár élete sok ponton érintkezik londoni sorstársával, Bridget Jonesszal, története mégis jellegzetesen magyar. A könyvipar fokozta a mennyiségi termelést, köszönhetően elsősorban annak, hogy az ismert és kevésbé ismert televíziós személyiségek fejenként átlagosan legalább két kötetet hoztak össze ebben az évben. Reneszánszukat élik a szakácskönyvek, a wellness-albumok. Áttörést hozott az év a szexuális irodalomban: a tabu.erotika sorozat, a Catherine M. szexuális élete, a Jó kislányok, rossz kislányok említhető itt, meg az Ulpius-kiadó néhány erotikus lektűrje.

Nem irodalmi babérokra tört a magyar költészet doyenje, Faludy György, aki nála több mint hatvan évvel fiatalabb feleségével együtt állt modellt a Penthouse-nak. Elgondolkodtató, hogy az idős költő házassága és az állammal-önkormányzattal folytatott, máig meg nem oldott lakásvitája látogatottsági statisztikáink szerint éppakkora érdeklődést váltottak ki, mint Kertész Nobel-díja. Arról ellenben, hogy Faludynak egy kötete is megjelent idén, alig lehetett hallani.

Hofi Géza

Április 10-én meghalt a háború utáni Magyarország egyik legnagyobb humoristája, Hofi Géza. 2000-ben az [origo] olvasói az öt legnagyobb élő magyar közé sorolták Hofit, aki a Kádár-rendszerben elsősorban politikai-közéleti témájú műsoraival, lemezeivel és legendás anyósával hódította meg a közönséget. Az év legelején hunyt el 104 éves korában Gregorio Fuentes kubai hajóskapitány, a huszadik századi világirodalom egyik kulcsfigurájának, Hemingway öreg halászának megihletője. Májusban a kortárs magyar költészet egyik legjelentősebb alakja, Orbán Ottó távozott az élők sorából, nem sokkal rá pedig a vajdasági magyar irodalom legjelentősebb alakjától, Gion Nándortól kellett búcsúznunk.

Közel negyvenéves várakozás után 2002. március 15-én, a Lágymányosi híd pesti lábánál, a Bánk bán díszbemutatójával megnyitotta kapuit a budapesti Nemzeti Színház. Az előadás azonban nem tett pontot az épület körül zajló viták végére. A májusi kormányváltás után az új kultuszminiszter, Görgey Gábor egy vitatható döntéssel, pályáztatás nélkül Huszti Pétert nevezte ki a színház élére, azonban a szakma és a parlamenti ellenzék nyomására Huszti néhány nappal később lemondani kényszerült. Több hónapos pályáztatási procedúra után ősszel a Merlin Színház korábbi vezetője, Jordán Tamás vehette át a Nemzeti vezérigazgatói posztját. Az ő feladata lesz színházat csinálni egy nem őáltala összeválogatott társulattal egy olyan épületben, amelyet sokan funkciója ellátására alkalmatlannak tartanak.