A Nobel-díjasok közül elsőként Kertész Imre emelkedhetett szólásra a keddi stockholmi Nobel-díjkiosztó ünnepség után megrendezett banketten, a díszvacsora végén, hogy elmondja háromperces beszédét. A díjátadó ceremónia 1550 résztvevőjéből 1300 személyt, köztük 200 diákot hívtak meg a bankettre, a városházára.

A bankett első része, a díszvacsora a díjkategóriák egy-egy képviselőjének rövid köszönőbeszédével zárult. Kertész Imre, a Száműzött nyelv című esszéjéből olvasott fel egy részletet németül. - Azt gondolom, hogy a holokauszt az európai civilizáció traumája, s e civilizáció létkérdése lesz, hogy ez a trauma a kultúra vagy a neurózis, az alkotás vagy a rombolás formájában él tovább az európai társadalmakban - hangzottak a Nobel-díjas író szavai.

Kertész Imre szerint "ez a jövő döntése lesz, amit most már aligha befolyásolhatok". - Én magam - s ez talán nem merő önáltatás - igyekeztem elvégezni az egzisztenciális munkát, amit Auschwitz túlélése mintegy kötelességként rótt rám - fűzte hozzá. A díszvacsora után a városháza úgynevezett Aranytermében bált rendeztek.

[origo]