Fórum Sziget 2000 Térkép [origo] ajándékok a szigeten Axelero Meeting Point Korábbi fotók Sziget 2001

Hosszú hétvége

"Akkor ma már visszafogom magam. Még ez a boroskóla, aztán megnézzük a Cinetripet, és háromkor mindenképpen lefekszem aludni, mert tegnap is reggelig buliztunk, és holnap nagyon pörgős lesz, szóval ma maximum háromig, de lehet hogy addig sem." - magyarázta elszántan hajnali négykor egy órával korábbra vonatkozó, de még megvalósíthatónak remélt terveit egy lány, aki egy ismerős ismerőse, mint mindenki persze.

A tervkovácsolások és programböngészések ideje a hétvégén lejárt a Szigeten, vagy eleve a reménytelenség talajára vetett konkolynak tűnt. Ekkorra kialakulnak a törzshelyek, ahonnan nem érdemes mozdulni, mert nehéz.

Pénteken és szombaton irdatlan tömeg hömpölygött a Szigeten, vasárnap viszont már újra lehetett jó eséllyel közlekedni a színpadok között az árusok árnyékában. A telehold jószándékúan világított a sátrak közti kis terecskékre, ahol ragacsos hálózsákokon és hangyás pokrócokon bécsi fiúk önismereti játékokat játszanak Wolf nevű vezetőjük segítségével, majd konzervből töltött paprikát főznek mellettük táborozó magyar lányoknak. A vicces lampionokkal halványan megvilágított út mentén Wolfékhoz közel sátraznak a szerbek, jugoszláv és marihuána zászlós fák alatt. A közeli Komjádi Uszodában tisztulnak hetijegyes karszalagosok, német lányok lábukat borotválják a hirtelen talált higiéniában. A Szigeten szembejövő félismerősöknek mindenki ígéretet tesz, majd ott azon és akkor úgyis beszélünk, de a hamar eltűnők helyett mások lesznek ott és akkor. Szombaton, hajnali negyed ötkor akkora volt a tömeg a kijáratnál, hogy kiengedtek a lopásgátló detektoron kívül is. Az egész héten kint lévők nem csak karszalagjukról, de rekedt hangjukról is felismerhetőek.

A kisszínpadok sátraiban SMS falra üzengetnek hülyeségeket egymásnak az emberek, vagy üvöltve keresik egymást mobiltelefonon, itt csörög - ott csörög most kapd ki játék kísért az óvoda után technológiával, és nem szemfödéllel támogatott formában. A kukorica drágább mint a Balatonon, Meis Bitte.

A VHK idén először került kisszínpadra, Grandpierre Attila énekes kiválása óta újra kell építenie presztízsét a legendás zenekarnak. A csillagász táltos lecserélése Vécsy Tiborra (Korai Öröm) hasonló változást hozott a zenekar életében, mint amikor a Dallasban néhány év után egyszer csak új Ellie érkezett a Ewing fiúk jóságos ellenpontjaként. A VHK új Ellie-je nem tud olyan erővel sikoltani mint Grandpierre, farka és köpönyege sincs, de azért így is rendben volt. Slágeresebb lett a zenekar, Hunok táborában és hasonló örökzöldek szóltak, végig zúztak a zenészek, nem voltak olyan hosszú elszállások mint Grandpierre idején.

A jazz színpad abban különbözik a többitől, hogy a nézők a földön ülnek. Nagyon szorosan ültek Jiri Stivin, a cseh zenebohóc és fúvósmágus koncertjén, aki zenekarával a katarzis érzését lopta a Sziget legsznobabb szegletébe. Stivinék koncertje után csak a Flash rockandroll műsora tudott megfelelő ellenpontot nyújtani azoknak, akik szeretnek hajnali fél négykor is várni, hogy egy zenekar végre befejezze a hangolást.

A Flash évről-évre jobban szól a Szigeten. Barcs Miklós (énekes) idén nem is alázta meg a közönséget úgy mint szokta, éppen hogy csak Büdösöknek és Gonoszoknak nevezte őket, de nem volt szó arról, hogy a nézőknek az előttük lévő seggébe kellene dugniuk orrukat, mint ahogy erre néhány évvel ezelőtt határozottan felszólította a rajongókat. Viszont kristálytisztán lehetett érteni a dalok szövegét, és idén is eljátszották az összes számukat. Újak 1990 óta nem készültek, így mindenki azt kapta amit várt, a legjobb magyar zenekar rajongói a koncert után egyöntetűen állították a Sziget Híradó riporterének, hogy Barcs jobb mint Iggy Pop.

A bolgár Wickeda idén még sikeresebb volt, mint tavaly. Vasárnap a Tilos Rádió sátrában zúzott a ska, jazz, punk és rap elemeit csodálatosan ötvöző zenekar. Egy Beatles feldolgozásuk laza indulás után átcsapott bolgár nyelvű gengszter rappé, de csak azért, hogy egy szaxofonszóló után punkos zúzásba csússzon, skába hajló befejezéssel kecsegtetve a tomboló közönséget. A Tilosnál az volt a jó, hogy a közönség felugrálhatott a színpadra, a Che Guevarráról szóló szám alatt néhány punk együtt énekelhetett a zenekarral, és folyamatosan ugrálhattak a bátrak stage divingolni. A CPg koncertjén ugyanez nem volt szabad.

A felkelő nap sugarait a Csiga teaháznál érdemesebb leginkább várni, hiába drágák és ihatatlanok a teák. A kerti játékkuckót idéző idill tökéletes terep infantilissá egyszerűsödött lelkünk megnyugtatására.

[origo]