|
 |

 |
 |
 |
 |
Ha az értelem elalszik, előbújnak a szörnyek
Másfél nap italozással összekötött csellengés a Szigeten tökéletesen elegendő volt ahhoz, hogy mindenki bátran vállalja azokat a kis gátlástalanságokat, amelyeket egyébként filiszter öntudata mögé rejt.
A legérthetetlenebb a Szociális és Családügyi Minisztérium sátrának dolgozóinak viselkedése volt csütörtökön. Ők biztos nem rombolták tudatosan az agysejtjeiket, talán a sátrukban nyomasztó 47C okozta, hogy kötelességüknek érezték színes betűkkel nyomtatott cetlikkel teleragasztani a Sziget felületeit. A szöveg így szólt: Nászajándék a minisztertől. Az igaz, hogy Harrach Péter SzCsM miniszter elmondta a Szigeten, hogy három idén házasulandó szigetelő párnak ad az állam ruhát és gyűrűt a nászhoz. A cédulák terjesztőinek azonban elkerülhette a figyelmét, hogy az államot (ami a pénzt adja) nem Harrach Péternek hívják.
A Civil Szervezetek utcájában továbbra is főként olyanok töltögetnek teszteket, akiknek láthatóan a nézés is komoly megpróbáltatást okoz, és bármilyen aktivitásra serkentésük önbizalmat adhat önkéntes kortárs segítők százainak.
Kora délutánonként a Sziget egyértelműen legviccesebb része a Cökxpon Ambient központ és környéke. Az árnyas fák alatt aurát masszíroznak, egymás mögött álló emberek nyitogatják az előttük lévők csakráit, leányok zöld leveleket tépkednek kosárba, és bio a koktél is a büfében. A kedves liget távolabbi zugában hangszerek pötyögnek monotonul, miközben esernyő alatt áll valaki, hogy egy másik törülközővel körözzön körülötte, performance a new age kultusz csigás játékvárában. Hajnalonta ugyanitt lehet a legkellemesebb körülmények között elszenderedni. A csak cipő nélkül látogatható sátorban nyugis ambient szól, lassú képek vetítődnek, mécsesek pislognak, és mindenki csöndben fekszik. Az öntudatos lazítókat csak ritkán bizonytalanítják el olyan figurák, akikkel például hajnali háromkor találkoztam: a szakrális prüntyögésbe érkező vidám fiúk hangosan kérdezték: "Ezt felügyeli valaki? Bent fekszik ötven lány. Ha most bemegyünk bármit lehet?"
Csütörtök hajnalra a már idézett módon nem volt szükség az ID leplezésére. A zuhanyzókat nylonnal fedő Sziget dolgozók bátran bepillantottak a fürdőzők kabinjaiba, idegenek bátran kérdezgetik egymástól, lehet-e valahol könnyű drogot vásárolni. Utóbbi helyett könnyen van lehetőség összegyűjtött reklámakármiket beváltani, sorsjátékra beadni, kiragasztani, becserélni. Szóróakciós játékok hostessei mindenkit megszólítanak.
A csütörtöki naphoz több izgalmas áramszünet is kapcsolódik. A Nagyszínpadon fél kilenc után hiányzott a feszültség, Lovasi András (Kispál és a Borz) ezért inkább léggitározott, és a közönség énekelt neki. A népszerű pécsi zenekar tíz percig próbált egy sötét színpadon némán szórakoztatni, meglepő sikerrel, de utána már nem zenélhettek, mert jött az est sztárja, a HIM. Áramszünet aznap még néhány kisebb színpadon és büfében is előfordult néhány percre.
A meglepő bolondok közül kiemelkedett csütörtökön Mambo Kurt, a német Uhrin Benedek és női metálzenekar. Kurt ezúttal kora délután (a Szigeten megszokott éjjel helyett) és a Nagyszínpadon játszhatott. Az önmagától meghatódott harmónium-effekt művész nem egyedül kergette extázisba feldolgozásaival a főleg német közönséget: egy női metálcsapat kísérte, akik készek voltak megerőszakolni hangszereiket. A vicces show műsor a tűző napon csak néhány németet háborított fel, akik elviselték, hogy angolul beszéljen hozzájuk honfitársuk, de hogy a Donaut is Danubenak mondja, az már sok volt nekik. Kurt Iggy Pop óta a legmeggyőzőbb stage divingot is bemutatta a Szigeten.
A Világzenei Színpadnál folytatódott az underground dáridózás, a lakodalmas zenék népekre lebontott autentikus tivornyázása. A macedón Esma Redzepova Zselem Zselem című klasszikusa pont a legjobbkor, az alkonyat első perceiben hangzott el, lehetőséget adva a tikkadt rajongóknak, hogy mozogjanak a második legnagyobb színpad előtti fűben, köszönhetően a kezdődő hűvösnek. Utána New Yorki klezmer következett. Frank London legújabb társulata nem bonyolította jazz-szel a zsidó lakodalmast, mint Hassidic New Wave formációjával szokta, inkább induló-szerűen fújták a Galíciásat játszó amerikai rezesek.
A mai alternatív zenekaroknak nem kell már észt osztaniuk, a szöveg nélküli beindulás bőven elég. A harcos világmegváltó Privát Nihil alig érdekelt valakit, miközben tömeg ugrált a Thaifun muzsikájára. Utóbbi tagjai nem is mondtak semmit, csak a basszusgitáros közölte minden szám után, hogy Hurráá!.
Csütörtökön éjjel is hiba lett volna kihagyni a gyermekprogramok környékét. A délutáni gyermeki történetek, és felnőttes poénok színpada mellett a cseh Circus Vitae lépett fel. A bábozó-artista-zsonglőr bohócok szép díszleteik előtt másfél óráig folyamatosan nevettették a közönséget. A cseh bohócoknak sikerült egy olyan nyelvet megalkotniuk, amit mindenki megértett, de igazából egyik sem volt, és végig is beszélték az előadást legyőzve az érthetőség vélt nyelvi korlátait. Az előadás végén tüzes kerekek forogtak az alkalmi színpadon, odavonzva az egész éjjel magukat szórakoztató csúszdadombi tüzes buzogánydobálók tekintetét is.
Hajnaltájt az elektronikus zene kedvelői folyamatosan fluktuálódhattak a New York Aréna, Cinetrip és Tilos egymás mellé épített sátrai között. A hatalmas New York reklámarénában ismét kevés volt a levegő, de rángatózó fiatalok hangosan kiabáltak, amikor jött a külföldi dj, akinek a feje fölé vetítettek. A vetítés egyébként egyre több zenei helyszínen vált általános kellékké az idén. A Tilos sátorban magyar hip-hop MC-k adták egymás kezébe a mikrofont. Sokan álltak a színpadon, és pörgették a nyelvüket. A program akkor vált igazán vónzóvá, amikor fél óra rappelés után sikerült úgy beállítani a hangosítást, hogy érteni lehessen néha a szöveget.
[origo]
|
 |
 |
 |
 |
|
 |
|