Lámpaoltás előtt

Varga Katalin: Gőgös Gúnár Gedeon
Nem is gondolnánk, hogy az eredetileg kisiskolásoknak készült készségfejlesztő képeskönyv már a harmincnyolcadik kiadásánál tart - bizony, a Gőgös Gúnár Gedeon története közel egyidős a Móra Könyvkiadóéval, az első kiadás még 1962-ben látott napvilágot. Azóta generációk tanultak meg olvasni belőle, ám ez nemcsak az egyszerű szókészletet használó gyermekverseknek, illetve a gyakran magvas gondolatokat, tanulságokat rejtő rövid meséknek köszönhető: L. Lukáts Kató rajzai legalább annyira hozzátartoznak a boldog gyermekkorhoz, mint a partedli, illetve a falra köpött spenót emléke.

Felnőtt fejjel hátborzongató élmény fellapozni a most már keménykötésben kiadott könyvet: rövid közvélemény-kutatásunk eredményeként bátran állíthatjuk, hogy a pocok, a cinke, a béka, a szarvasbogár és az öreg, rövidlátó hangya által belakott ötujjas bélelt kesztyűre mindenki emlékezik, de a lókötő róka ravaszdi mosolyát vagy a barna mackó sárga fából ácsolt kuckóját is nehéz feledni. Egyszóval ha kinyitjuk a Gőgös Gúnár Gedeon-t, amellett, hogy megmosolyogjuk a rég elfeledett történeteket, az sem kizárt, hogy eszünkbe jut: milyen színű volt a csempe az általános iskola folyosóján (lila), illetve, hogy hány lépéssel lehetett átérni az udvar egyik végéből a másikba (harmincegy vagy harminckettő, erről már akkoriban is komoly vita folyt).

Varga Katalin: Mosó Masa mosodája
Gyermekkorunkban szinte biztos, hogy nem tűnt fel, de a két rész teljesen eltérő célkitűzésekkel készült: míg a Gőgös Gúnár Gedeon lényege az, hogy az egyjegyű és kétjegyű mássalhangzókkal, valamint a nagybetűkkel ismertesse meg az első osztályosokat, addig a Mosó Masa mosodája már a helyesírás alapvető szabályaiba enged bepillantást - és így idősebbeknek is szól, a szerző elsősorban a második és harmadik osztályosoknak ajánlja a könyvet.

A huszonnyolcadik kiadásánál tartó meséskönyvben hasonlóan az első részhez több kisverset találunk - egy rigmus erejéig például az említett ötujjas kesztyű szereplői is visszatérnek, egészen pontosan nyaralni mennek -, de főként a tréfás állat- és tündérmeséken, a kisgyermekek lelkivilágát jól körüljáró történeteken van a hangsúly. A meséknek persze vannak visszatérő szereplői is: Mosó Masa és a hétfejű sárkánycsalád például több helyen is feltűnik.

Mérei Ferenc - V. Binét Ágnes: Ablak-zsiráf
A gyereklexikon első olvasói már jócskán felnőttek, immár nyugodtan adhatják saját fiaik, lányaik kezébe a könyvet. V. Binét Ágnes és Mérei Ferenc szócikkeihez Szecskó Tamás és Szecskó Ágnes készített rajzokat, az pedig igen figyelemreméltó adat, hogy a gyűjtemény immár harmincegyedik kiadásához érkezett, ami roppant kevés könyvről mondható el.

A kislexikon a hét- és tízéves kor közti gyerekeknek próbál meg segítséget nyújtani a mindennapokban, ezerkétszáz címszónál is több szerepel benne. A szócikkek - ahol csak lehetséges - egymásra épülnek, a szerzők arra is fókuszáltak, hogy a dolgok közti logikai összefüggéseket a gyerekek felfedezzék.

A könyv új címszavakkal és újabb rajzokkal frissült, nyilvánvalóan azért, hogy ne csak nosztalgiázó, fiatal anyukák, hanem gyerekeik, az internettel felnőtt generáció is megtalálja benne örömét. A "számítógép" címszó aligha szerepelt még az első kiadásban, de az is igaz, hogy a komputerről írt pár mondat nem tartalmaz lényegi információt azoknak a nyolcéveseknek, akik szüleiket megdöbbentő gyorsasággal töltenek le bármi a világhálóról. A rajzokkal bőségesen dekorált könyvnek talán egyetlen hibája van, mégpedig az, hogy a címszavak elég komoly része, körülbelül minden tizedik, menten továbbirányít egy másik szócikkre ("Füge: Nézd meg a gyümölcs címszót!"). Míg ez az interneten egyetlen kattintással elérhető, a könyvek esetében nehézkesebb, hiszen a gyerek végigpörgeti fejében az ábécét, hosszan lapozgat, és mire felleli a keresett szót, már le is megy a nap - vagy épp gyermeki szétszórtságában el is felejti, mi után kutakodott még pár perce.