Négy nap, négyszáz könyvújdonság

Tartalom:
A végső dolgok országában egy fiatal zsidó lány, Anna Blume levélregénye - a műfaj, a hősnő keresztneve egyértelmű utalás egy közismert holokausztdokumentumra, ám Auster korai - közvetlenül a New York Trilógia után megjelent - műve csak nagyon laza szálakon kötődik a valósághoz és a huszadik századi történelemhez. Auster lényegében egy olyan antiutópisztikus világot ábrázol, melynek szinte minden sarokköve szimbólum és allegória, egy önmagából kifordított, a kegyetlenségig eltorzított Alice Csodaországban, ahol a túlélés és a gyors halálért való küzdelem különböző bizarr válfajaival találkozhat az olvasó. Ismerve Auster csavaros észjárását azonban egyáltalán nem meglepő, hogy mindez csak keretül szolgál a szerző történelmi, politikai és filozófiai eszmefuttatásaihoz: a posztapokaliptikus világban Auster végre nélkülözi a cselekmény és a történet adta kötöttségeket, és szabadon húz elő új és új eszméket, melyek kivétel nélkül a valóságra csak nyomokban emlékeztető torz életformákban öltenek testet. Így találkozhatunk a Futókkal, az Ugrókkal, az Orgyilkos Klubokkal, a Mászókkal és a Mosolygókkal - megannyi szekta, illetve csoportosulás, amely egy kifacsarodott, végletes elképzelésben véli megtalálni az élet avagy a halál kulcsát. Auster ebbe a környezetbe helyezi kétségkívül e világi hősnőjét, aki - már a címből is sejthetjük - végül menthetetlenül elvész önmagában, illetve az őt körülzáró városban.

Miért ajánljuk?
Ritka dolog, hogy egy kortárs külföldi szerző teljes prózai életműve magyarul is elérhető legyen, többek között ez is mutatja, hogy Paul Auster nemcsak a nemzetközi színtéren roppantul népszerű író. Míg korai műveit főként irodalmi, szakmai körökben méltatták - az alig húsz éve megjelent New York Trilógia szédületes sebességgel követelt magának helyet a kultregények nemzetközi kánonjában - addig kései írásai inkább a lektűrirodalomhoz közelítenek. Nem vitás, A végső dolgok országában inkább az előbbi csoportba sorolható: formai és tartalmi kísérletezés, játék Auster kedvenc vesszőparipáival: a szerencsével, a véletlennel, a sorssal, az éhséggel, a nyelvvel és az elidegenedés témakörével. A regény mégis inkább ifjúkori kitérő, mintsem alaposan átgondolt s főként megszerkesztett, megkomponált mű. Ennek ellenére fontos szótár az austeri univerzum értelmezéséhez: a szerző itt olyan témákról és motivációkról ír leplezetlenül, melyek minden más regényében megtalálhatóak, s melyek igazán fontos műveiben képtelenül bonyolultan, áttételesen tűnnek csak fel. Ekképpen nem kizárt, hogy Daniel Quinn, Blue vagy éppen Fanshawe megértéséhez éppen Anna Blume-on keresztül vezet az út.

Megjelent:
Az Európa Kiadó gondozásában

Ára:
1900 Ft

Amit érdemes fejben tartanunk:
Auster megszállottan vonzódik ahhoz, hogy szövegeibe rejtett utalásokat építsen. Ezek ugyanúgy vonatkozhatnak a francia egzisztencialisták műveire, mint az amerikai reneszánsz fő regényeire vagy éppen saját alkotásaira. A figyelmes olvasó A végső dolgok országában is legalább tucatnyi ilyen szövegen kívüli referenciát felfedezhet.

Austertől magyarul megjelent:
New York Trilógia
Holdpalota
A véletlen zenéje
Timbuktu
Leviatán
Mr. Vertigo
Az illúziók könyve
Az orákulum éjszakája

Haladóknak ajánlott (csak angolul):
Invention of Solitude
The Red Notebook: True Stories

Auster filmen:
Füst (forgatókönyvíró)
Egy füst alatt - Beindulva (rendező, forgatókönyvíró)
Lulu a hídon (rendező, forgatókönyvíró)