Túl nagy falat volt a kínai cenzúra a NOB-nak

Napokig hadakozott saját nyilatkozataival a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) vezetése, de még mindig nem lehet tudni, hogy a bizottságnak voltak-e információi arról, hogy a kínai hatóságok cenzúrázni fogják az internetet az olimpia ideje alatt. Most azt mondják, hogy nem tudták, de korábbi nyilatkozataik ezt nem egyértelműen támasztják alá. Azt is mondják, hogy ha tudták is, az nem az ő dolguk. Ez viszont ellentétes az olimpiai mozgalom alapelveivel. A pekingi olimpia nagy ígérete az volt, hogy elviszi Kínába a szabadságjogokat, de úgy tűnik, Kína volt az erősebb.

Jacques Rogge, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) elnöke kollégái szerint nem tudja, hogy mit beszél. Több újságíró felhánytorgatta múlt héten, hogy Rogge az AFP francia hírügynökségnek július közepén adott interjúban kijelentette: "a külföldi médiának lehetősége lesz rá, hogy szabadon jelentsen és szabadon publikálja munkáját Kínában. Nem lesz internet-cenzúra". A NOB szóvivője, Giselle Davies egy szombati pekingi sajtótájékoztatón az amerikai AP hírügynökség szerint azonban már arra utalt: Rogge belga, így lehet, hogy nem fogalmazott pontosan, amikor azt mondta, nem lesz cenzúra, hiszen angolul beszélt, ami nem az anyanyelve. Az nem világos, hogy a belgaként franciául feltehetően perfektül beszélő Rogge miért nyilatkozott angolul egy francia hírügynökségnek, de ezt a kérdést nem is tárgyalták.

A pekingi olimpia idején érvényes sajtószabadság körüli hisztéria múlt héten - a külföldi újságírók olimpiai központba való megérkezésével - kezdett elmérgesedni. Az Amnesty International (AI) nemzetközi jogvédő szervezet kedden (július 29.) jelentést tett közzé, miszerint a pekingi olimpiai központban dolgozó külföldi újságírók nem tudták elérni az amnesty.org-ot, az AI oldalát. De blokkolták a tajvani Liberty Times című újság, a német Deutsche Welle és a BBC oldalait is - állította az AI, amely szerint a kínai hatóságok korábban teljes sajtószabadságot ígértek a játékok idejére.

Ezután elszabadult a káosz.

Kevan Gosper, a NOB sajtóbizottságának vezetője múlt szerdán (július 30.), két héttel Rogge cenzúramentességet ígérő nyilatkozata után már azt mondta a South China Morning Post című lapnak: "nemrég tájékoztattak, hogy a NOB néhány tisztségviselője tárgyalt a kínaiakkal arról, hogy néhány érzékeny internetes oldalt esetleg blokkolhatnak". "Sajnálom, hogy a hozzáférés nem szélesebb körű". Gosper azt is hozzátette: "Ha félrevezető volt, amit a játékok idején érvényes szabad internet-hozzáférésről mondtam (az elmúlt években és hónapokban), akkor elnézést kérek".

A helyzet egyre kiélezettebb lett, a NOB vezetői pedig megtanultak pontosan fogalmazni.

"Mindig is bátorítottuk a pekingi szervezőket, hogy a legteljesebb hozzáférést biztosítsák az olimpiai játékokról tudósítani szándékozóknak, beleértve az internethez való hozzáférést is" - olvasható a Nemzetközi Olimpiai Bizottság múlt csütörtöki (július 31.) közleményében. Nem teljes hozzáférést, hanem a legteljesebbet. A közleményt támasztja alá a kínai olimpiai szóvivő, Szun Weide is, aki a BBC-nek annyit mondott: "Az olimpiai játékok idején elégséges és megfelelő internet-hozzáférést biztosítunk".

De a NOB sajtóbizottságának főnöke megint kinyitotta a száját.

Gosper a Lateline című ausztrál hírműsorban (még mindig 31-én csütörtökön) kijelentette: "Világossá tettem, hogy nem továbbítottam minden információt a médiának, amiért elnézést kérek. Aggodalommal tölt el, hogy ilyen helyzetbe kerültem, de egyáltalán nem magam miatt aggódom. Aggodalommal tölt el az is, hogy a nemzetközi médiát - amelynek a játékokról szóló tudósításaira nagyon számítok - így rászedtük. Ez számomra elfogadhatatlan" - olvasható a műsor oldalán. Gosper - aki már az áprilisi tibeti zavargások idején érvénybe léptetett internetes korlátozások kapcsán is jelezte, hogy hasonló eljárás a játékok alatt elfogadhatatlan lenne - a Reutersnek meg is ideologizálta mondandóját: "Mindig is megértőek voltunk - még ha nem is beszéltünk erről feltétlenül -, hogy bármely szuverén kormány blokkolhat pornográf oldalakat és olyan honlapokat, amelyek tartalma bomlasztó vagy szemben áll a nemzeti érdekekkel. Fel kell vetnem azt is, hogy épp nem egy demokratikus, hanem kommunista társadalomban tevékenykedünk. Ez Kína és büszkék rá, hogy kommunisták. Úgyhogy máshogy mennek a dolgok".

A probléma csak az, hogy az elvek, amelyekre Gosper, Rogge és az egész NOB felesküdtek, egész mást írnak elő.

A NOB működését és az egész olimpiai mozgalom logikáját az Olimpiai Charta határozza meg. Minden, a pekingi olimpia szervezői által a sajtó és az internet korlátozására tett lépés súlyosan sérti már a charta alapelveit is. A hatályos, 2007 nyarán jóváhagyott charta az olimpizmus alapelveivel kezdődik. Ezeket hat pontban foglalják össze. Az ötödik pont így hangzik: "A diszkrimináció bármely megnyilvánulási formája, amely valamely ország vagy valamely személy ellen irányul, faji, vallási, politikai, nemiség vagy bármely forma alapján az Olimpiai Mozgalommal összeférhetetlen".

A charta az olimpiát rendező város kiválasztásánál feltételként szabja, hogy "A rendező város országának kormánya köteles kötelezettség vállalási okiratot benyújtani a NOB szervezetéhez, amelyben a nevezett kormány vállalja, hogy az ország, valamint az ország közhatalmat gyakorló szervei eleget tesznek az Olimpiai Charta rendelkezéseinek, és tiszteletben tartják azokat... A jelentkező város köteles az Olimpiai Chartát... betartani".

A cenzúra ügyében gyakorlatilag mindenki önellentmondásba keveredett.

Davies szóvivő például az Australian című lap szerint kijelentette: korábban jelezték már a pekingi szervezők a NOB-nak, hogy cenzúrázhatják az internetet. "A NOB rendszeresen egyeztet a BOCOG-gal (a kínai szervezőbizottság neve)... Mindig is világossá tették, hogy néhány internetes oldal téma lehet, és azon dolgozunk velük együtt, hogy a lehető legkisebb korlátozással kelljen a médiának szembesülnie". Később azonban az ausztrál lap szerint azt állította, hogy csak pornográf és a nemzetbiztonságot veszélyeztető oldalakról volt szó.

Az MTI szombaton (augusztus 2.) a német DPA-ra hivatkozva idézte Hein Verbruggent - a pekingi koordinációs bizottság vezetője a NOB részéről -, aki azt mondta, "A szervezők mindvégig csak elegendő hozzáférést szavatoltak Pekingben". Rogge egy sajtótájékoztatón kijelentette: soha "nem született megegyezés a korlátozások elfogadásáról", a NOB pedig az újságírók számára "a lehető legteljesebb hozzáférést kérte jelentéseikhez az olimpiai játékok idejére". "Hajthatatlanul azt állítom, hogy nem volt semmilyen egyezség vagy hasonló a korlátozások elfogadásáról" - fogalmazott a BBC szerint.

A hisztéria kirobbanása után a NOB és a kínai szervezők tárgyalni kezdtek a blokkolások feloldásáról. Az internetes forgalomkorlátozásokat monitorozó és a szabad internetért küzdő OpenNet Initiative nevű szervezet jelentése szerint ugyan több oldal (például a kínai nyelvű BBC, a kínai Wikipedia, a hongkongi Apple Daily, az Amnesty International) blokkolását feloldották a vita miatt, de számos, kényes témával foglalkozó oldal továbbra is elérhetetlen. Nem lehet például megnyitni a Kínában 1999-ben betiltott Falun Kung spirituális mozgalom oldalait, de például a tibeti függetlenségre vonatkozó kínai oldalak is elérhetetlenek, akárcsak a YouTube videómegosztó 1989-es Tienanmen téri eseményekről szóló videói, amikor a kínai hatóságok a rendszer ellen tiltakozók közé lövettek.

Egy újságíró megkérdezte azt is, hogy a NOB naív volt-e az internet-hozzáférés kérdését illetően, mire Rogge azt válaszolta: "Úgy mondanám, idealisták vagyunk. Az idealizmus pedig mindig együtt jár némi naivitással". És az AFP szerint még odaszúrt egyet: "Nem fogok bocsánatot kérni olyasmiért, ami nem a NOB felelőssége".

Figyelnek - Nézzen sok képet Pekingből, kattintson ide!

Nem látja problémásnak a kínai lépést a Magyar Olimpiai Bizottság sem.

"Minden olyan oldalt, amit meg akarunk nézni, megnézünk" - mondta az [origo]-nak telefonon Csurka Gergely, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) sajtófőnöke. A már Pekingben tartózkodó Csurka Schmitt Pál MOB-elnököt idézte, aki a kínaiak által blokkolt oldalakra vonatkozó kérdést azzal hárította el, hogy egy német újságírónő nekiszegezte szinte kiérkezése pillanatában: ha valaki azért jött el ide az olimpiára, hogy kínai diverzáns szervezetek honlapjait nézegesse, az jobban teszi, ha hazatelefonál az unokájának, és megkéri, nyomtassa ki az őt érdeklő részeket, aztán küldje ki faxon.

Csurka kijelentette: biztos benne, hogy a kínai szervezők által az olimpia odaítélése után a NOB-nak átnyújtott nyilatkozatában nem szerepelt politikai kötelezettségvállalás. Szerinte egy ilyen dokumentumban az szerepel, hogy a NOB biztosítja a megrendezés jogát, a szervezők pedig cserébe biztosítják ennek financiális hátterét. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság és a pekingi szervezők előzetesen nem beszéltek arról, hogy lesz-e vagy sem cenzúra az olimpia ideje alatt - mondta.

Arra a felvetésre, hogy sértheti-e az Olimpiai Chartát a kínai eljárás - bizonyos oldalak blokkolása - Csurka azt mondta, ezzel nem tudnak mit kezdeni, "ami nekünk fontos, hogy itt senki sem panaszkodik a sportolók közül, pedig mindenki internetezik". Szerinte közelebbről egészen másként fest Peking, ők például nem tapasztaltak sem szmogot - amiről ugyancsak sok szó esik -, sem cenzúrát.

Azt a kérdést a szóvivő kikerülte, hogy a Charta értelmében a Kínában tapasztalható diszkrimináció sérti az olimpiai mozgalom alapelveit. 1980-ban Moszkvában, vagy 1984-ben Los Angelesben a világ két fele nem volt ott, az a helyzet sokkal súlyosabb volt ennél - mondta.

Csurka szerint az olimpia megrendezésére nagyon kevés város alkalmas, Peking azonban vitathatatlanul ezek közé tartozik. Nagyon sok utcákon, tereken sportoló fiatalt és időset lehet látni, az olimpiai létesítmények utóhasznosítását megoldják Kínában - mondott még egy érvet Kína mellett a sajtófőnök.

Kilövésre készen - még több képért kattintson ide!

A főkoordinátor hét elejére megtalálta a kiskaput.

Hein Verbruggen a francia Le Monde-nak még szombaton azt nyilatkozta, a kínaiak kitettek magukért, hiszen hozzájárultak, hogy az újságírók ne csak az olimpiáról, hanem általános kérdésekről is jelenthessenek. "Viszont továbbra is elkülönítve kezelik azokat a kérdéseket, amelyek veszélyt jelentenek a nemzetbiztonságra. Ehhez joguk van".

Kedden azonban már inkább Kínára hárította a felelősséget. Azt mondta a Reutersnek: "A NOB alábecsült néhány, a játékokat érintő alapvető kihívást, úgy mint a sajtószabadság, a környezet kérdése, illetve poltikai és geopolitikai sajátosságok". Reményét fejezte ki, hogy a játékok segítenek a pozitív gondolatok terjesztésében, de megjegyezte azt is: "A játékokat mindig egy adott nemzet kontextusában kell vizsgálni. A kínaiak látnak vendégül bennünket. A NOB-tól és az olimpiai mozgalomtól nem elvárható. Saját küldetésünket és felelősségteljességünket sodornánk veszélybe, ha megpróbálnánk megoldani olyan problémákat, amelyek nem kötődnek a játékokhoz".

Az Olimpiai Charta szövege szerint egy éve ugyanezek az emberek még azt gondolták, hogy a hasonló problémák is érintik az olimpiát, és összeférhetetlenek az olimpiai mozgalommal.