Vágólapra másolva!
 
Vágólapra másolva!

Ugyan a tékvandó (taekwon-do) kifejezés és harcművészeti ág csak az 1950-es évektől terjedt el, az eredete ennél jóval korábbra nyúlik vissza, mintegy kétezer évvel ezelőtt már maradtak fenn harcművészeti emlékek a Kogurju-dinasztiabeli Mujong-csong és Kakcsu-csong nevű királyi sírok falain.

Az évezredes koreai harcművészetekre komoly csapást mért az 1909-1945-ig tartó japán elnyomás, ezalatt ugyanis a megszállók mindennemű küzdősport gyakorlását betiltották. A világháború után aztán egy katona, Csoj Hong Hi elkezdte tanítani az önvédelmi és küzdősportok új, általa alkotott művészetét. A "taekwon-do" kifejezést 1955-ben alkotta meg, jelentése szó szerinti fordításban annyit tesz: láb- és kéztechnikai-küzdés művészete.

1961-ben alakult meg a koreai, öt évvel később pedig a nemzetközi szövetség. 1973. májusában megrendezték az első világbajnokságot Szöulban, 1978. októberében München az első Eb-nek adott otthont. Az első hivatalos magyarországi tékvandóedzésre 1977. szeptember 7-én került sor, hazánk ebben az évben vált a nemzetközi szövetség tagjává. Egy évvel később az Oklahoma Cityben megrendezett második vébén Harmat László töréstechnikában aranyérmes lett.

A sportág 1988-ban és 1992-ben bemutató sportágként jelentkezett az olimpián, majd az atlantai távollét után Sydneyben már hivatalos státuszt kapott.