Gyeplabda

 

Történelmileg az egyik legősibb labdajátékként tartják számon a gyeplabdát, amelynek különböző vállfajait az arabok, rómaiak, perzsák, de még az azték indiánok is játszották.

A modern idők játékának alapjait azonban a Brit-szigeteken tették le, az első ismert klub itt alakult 1861-ben Blackheath néven.

Nem véletlen, hogy éppen a brit koronagyarmatokon terjedt el, ez érezteti is hatását, hiszen manapság is a világ legjobbjai kerülnek ki Indiából, Pakisztánból és Ausztráliából. A szolid taktikai repertoár miatt gyorsan modernizálódott a játék, olyannyira, hogy 1886-ban, Londonban már meg is alakult a nemzeti szövetség.

Az olimpia programjába 1908-ban, Londonban került be, az erőviszonyokat jól jellemzi, hogy a döntőben Anglia 8-1-re verte Írországot, míg a harmadik a skót-walesi vegyes csapat lett. 1912-ben és 1924-ben nem rendeztek versenyt, ám 1928-tól állandósult részvétele, s állandósult az indiai fölény is. Az ázsiai ország zsinórban 30 mérkőzést és hat aranyérmet szerzett 1928 és 1956 között. Athénban az ausztrálok megfosztották a triplázás lehetőségétől a hollandokat, miután hosszabbításban 2-1-re győztek.

A hölgyek először Moszkvában mutathatták meg tudásukat, akkor Zimbabwe diadalmaskodott, legutóbb a németek nyerték a döntőt a hollandok ellen, de az ausztrálok a legeredményesebbek a nőknél, akik háromszor is az élen zártak.

Athénban szintén férfi- és nőicsapat-versenyre kerül sor, mindkettőn 12-12 együttes vehet részt.