A stressz hormonok mennyiségével együtt az adrenalin szintje is növekszik. A test reagálása az izmokat harcra készíti elő.

Mindenki találkozott már tébolyultan őrjöngő, dühödten káromkodó, üvöltve szitkozódó, kormányt csapkodó, idegösszeomlás szélén álló autóvezetővel - vagy esetleg épp maga a cikk olvasója viselkedett így egy forró, nyári napon, a főváros aszfaltján várakozva, egy reménytelen dugóban rostokolva. Ilyenkor természetesen a válaszok is változatosak lehetnek, durva gesztusoktól, kézlengetésektől kezdve, a szitkozódásokon át egészen a teljes szembenállásig, amikor az autóvezetők a járműből kiszállva, szemtől szemben akarják megoldani konfliktusaikat.

Mint azonban Leon James, az amerikai Hawaii Egyetem közlekedés-lélektani professzora a BBC világszolgálatának egyik programjában elmondta, a kutatók úgy találták, hogy az agresszív indulatok nagyon károsak az emberi test egészére nézve, különösen akkor, ha újra meg újra ismétlődnek.

A dühös ember stressz hormonokat juttat a keringési rendszerébe, károsítva ezzel a szívét és a testének egyéb működési funkcióit - állapította meg a professzor. Ha valaki egész életén át naponta átéli ezeket a dührohamokat, a türelmetlenséggel járó stresszes állapotot, az évek alatt súlyos kárt okoz saját egészségének - tette hozzá. Egyes esetekben az autósok ténylegesen is kiszállnak a gépkocsijukból és megtámadják egymást. A dühös vezető azonban általában véve is olyannak kell tekintenünk, mintha ittasan vezetne.

A tanulmányok azt mutatják, hogy az autóvezetők következetesen túlbecsülik a saját vezetési képességeiket, miközben azt hiszik, hogy a többi sofőr kevésbé jó. A gépkocsi a vezetője számára ráadásul a szinte megsemmisíthetetlen magánszféra érzetét adja.

Kétségtelen azonban, hogy ha a sofőr szabad folyást enged dühének, vezetői teljesítménye minden bizonnyal romlik, és veszélyessé válik önmagára, valamint autóstársaira - nyilatkozta a BBC-nek Steve Stradling szállítás-lélektani professzor.

Ha valaki ingerült, akkor hajlamos elveszíteni az összpontosítást, valószínűleg gyorsabban hajt, inkább hajlik a többi vezetővel szembeni durvaságra és ellenségességre. Nagy-Britanniában a közlekedés résztvevői közötti közvetlen fizikai agresszió legvalószínűbb oka az, ha az egyik vezető eloroz a másik elől egy parkolóhelyet. Az amerikai autóklub weblapján azonban valaki így nyilatkozott autóstársáról: "nagyon hangosan hallgatta a rádióját, erre lelőttem".

A kutatások szerint a férfiak és a nők között alig van különbség abban, hogy érzelmileg miként reagálnak arra, ha rosszul kezelik őket a forgalomban. Az autóban a nők is viselkedhetnek rosszul. Egy szupermarketben például a nők nem kezdeményeznek agresszív incidenst a férfiakkal szemben, a gépkocsiban azonban az autó ereje számít, nem pedig az izmoké.

[origo] - MTI