Vendég Balatonfűzfőn

Siófok sem tűnik túlzsúfoltnak, de az északi part valóban kihalt: június közepe van, és gyakorlatilag nem lehet turistát látni Balatonfűzfő és Balatonalmádi környékén. A fűzfői Fövenyfürdő kapuja nyitva, a pénztár befüggönyözve. A napi belépőjegyért egyébként felnőtteknek 280 forintot, gyerekeknek és nyugdíjasoknak 180-at kellene fizetni, ami jóval alatta van a siófoki tarifának. Ráadásul a kapunál kifüggesztett szabályzat csak az ittas személyekre fogalmaz meg tiltást.

Szerda délutáni látogatásunkkor a strand teljesen kihalt. Ketten szörföznek a vízen, a part melletti padon egy férfi üldögél. Rajtuk kívül az egyetlen nyitva lévő büfé előtt látni néhány embert. A strandon álló óriáscsúszda oldalán olvasható felirat szerint az egyik büfében "egyedülálló fagylaltkülönlegességet" is lehet kapni. A különlegesség a politikai korrektség szempontjából legalábbis érdekes "négerfagylalt" nevet viseli.

A Pötyi büfében kidobták a túrót

Balatonalmádi egyik legnagyobb fürdőhelyén, a Wesselényi strandon ugyan ülnek a pénztárnál, de jegyet (felnőtteknek 260, gyerekeknek, diákoknak, nyugdíjasoknak 160 forint) nem szednek, és délután fél háromkor be is zárják a kasszát. A fűzfői Fövenyfürdőhöz képest különbség az is, hogy itt majdnem az összes büfé nyitva van. Igaz, vendég itt sincs, kivéve néhány német turistát, akik nekivetkőznek, és elindulnak a vízbe, de aztán már a lépcsőről visszafordulnak. A bejáratnál látható tájékoztató szerint egyébként a víz 22 fokos és kiváló minőségű.

	Balatoni nyár

A Pötyi büfé, amelyet egy másik tábla szerint Pötyi falatozónak hívnak, nem óriás francia, hanem hagyományos magyar palacsintát kínál. Tölteléktől függetlenül 100 forintba kerül darabja, túrós azonban nincs, a büfés elmondása szerint azért, mert már három adag túrót kellett kidobni. Kérdésünkre kissé rezignáltan hozzáteszi, idén még akkor sem jött senki a strandra, amikor jó idő volt.

A Balaton-parton még mindig sokan próbálnak megélni abból, hogy szobát vagy apartmant adnak ki. Balatonalmádi domboldalában be is csöngetünk egy Appartement feliratú házhoz, ahonnan egy idős nő jön ki, aki ugyanakkor egyből elmondja, hogy neki még nincs sok tapasztalata, ugyanis csak tavaly szállt be a Zimmer Frei bizniszbe. Kiderül, idén még egy vendége sem volt. Tavaly főleg németeket fogadott, akiket rendes embereknek tart.

Azt nem kívánja elárulni, hogy mennyibe kerül egy éjszaka, mert mint mondja, ez a vendégtől függ, márpedig "a németek sokat alkudoznak". Az asszony nem sok jót vár az idei szezontól, állítása szerint ugyanis a part közelében újonnan kialakított apartmanok elszívják azt a kevés vendéget is, aki jön.

Eltűntek az igényes vendégek

Panaszkodik egy versenytársa is, aki a part közelében húzódó főút melletti házának szobáit adja ki. Kutassy Gábor már tapasztaltabb, a mostani a hetedik szezonja. Azt mondja, korábban "fizetőképes, igényes vendégek" jöttek a Balatonhoz, két-három éve azonban megjelentek a "munkanélküli-segélyből élő németek". Kutassy hozzáteszi, ő továbbra is kizárólag az igényesebbeket fogadja. Ha például valakin látja, hogy "lóg a ruha" és a "szobában akar magának rántottát sütni", akkor inkább nem ad ki neki szobát.

A férfi nincs túl jó véleménnyel a magyar vendégekről sem, mondván, hogy a többségük egy éjszakát fizet, mégis használni akarja a szobát aznap reggeltől másnap estig. Kutassy felesége azonban egyből hozzáteszi, hogy azért nem ez az általános, van nagyon sok rendes magyar és külföldi turista is.

A Kutassy házaspár

Kutassyék 8600 forintért adnak egy kétágyas szobát egy éjszakára, ami magában foglalja a városnak fizetendő - vendégenként 300 forintos - adót is. Állításuk szerint azonban mások ennél jóval kevesebbért, akár éjszakánként két-háromezer forintért is adnak szállást, csak hogy hozzájussanak valamilyen jövedelemhez. A férfi azt mondja, ők mással is foglalkoznak, így nincs szükségük arra, hogy mindenáron kiadják a szobáikat.

Az idei nyáron nem számít nagy forgalomra a házaspár. Korábban már áprilistól folyamatosan voltak vendégeik, most azonban mindegyik szobájuk üres. Nem kedvez az időjárás sem és a futball Európa-bajnokság sem, a férfi szerint ugyanis a németek többsége vagy Portugáliában van, vagy pedig "otthon ül a tévé előtt, és sörözik".

Goethe helyett sör

A házaspár szerint a város állapota is közrejátszik abban, hogy kevesebb vendég jön Balatonalmádiba. Példaként hozzák Csopakot vagy Alsóörsöt, amely szerintük sokkal szebb és rendezettebb. A férfi hozzáteszi, az idegenforgalom szempontjából nem vált be a város központjában felhúzott kulturális - az egyik útjelző tábla szerint "kultúrális" - központ sem, a turistáknak ugyanis hiába ajánlja, hogy "vegyen ki Goethét a könyvtárból, amikor ő strandolni és sörözni akar".

A panaszáradat közben a férj elmondja azt is, hogy őt "a robbantóként" is ismerik a városban. Egyszer ugyanis a közeli strandon tartott buli miatt nem tudtak aludni a vendégei, és ő ezért felhívta a rendőrséget azzal, hogy ha nem tesznek valamit, akkor a levegőbe repíti az egész kócerájt. Állítása szerint végül annyi történt, hogy megbüntették húszezer forintra közveszéllyel való fenyegetésért. Aznap mindenesetre mozgalmas éjszakája volt, ugyanis alighogy elhallgatott a zene a strandon, reggel hatkor megjelentek a helyi közterület-fenntartók, akik nekiálltak füvet nyírni és sövényt vágni a ház előtt, mire ismét felébredtek a vendégek.

Pethő András

[origo]