Mire jók a stresszes vereségek a vízilabda-válogatottnak?

Szokatlanul kemény felkészülési meccsekkel hangol az olimpiára a férfivízilabda-válogatott, amely eddig két győzelem és egy döntetlen mellett ötször kikapott a fő riválisoktól. A negyedik aranyra hajtó pólósok immár megengedhetik maguknak a vereségeket, a tét nélküli csatákat azonban nehéz  kezelni, a játékosok képtelenek nem komolyan venni őket. Kérdés, hogy ennyi közös gyakorlás után tudnak-e még váratlant húzni a csapatok az olimpián, illetve milyen lélektani hatásuk lesz a vereségeknek?

"Ilyet még soha nem csináltunk" - jellemezte Kemény Dénes szövetségi kapitány a férfivízilabda-válogatott páratlan menetelését, amely során Birosék tizenkét nap alatt kilenc meccset zavartak le az olaszországi és az írországi tornán.

Kemény már korábban elmondta, a felkészülés alatt frusztrálni akarja a játékosait, hogy az olimpia már felüdülés legyen, ezt a szándékát pedig nemcsak a londoni rajtig lekötött tizenkilenc meccsel, de az ellenfelek névsorával is alátámasztotta. A találkozók felén ugyanis az olimpiai aranyra is esélyes csapattal játszik a válogatott, amely eddig kétszer mérkőzött meg a horvátokkal, az amerikaiakkal és Montenegróval, összecsapott a szerbekkel és az olaszokkal - az utóbbival és a spanyolokkal játszik még egy meccset.

"Korábban volt olyan felkészülés, hogy a közepes ellenfeleknek köszönhetően nyugodt meccsekkel gyakoroltunk egy világversenyre, ehelyett most a stresszes úton pallérozódunk az olimpiára" - ismerte el a háromszoros olimpiai bajnok Kiss Gergely az [origo]-nak. "A horvátok ellen például legutóbb az a lelki feladat volt a lecke, hogy sokgólos hátrányban kell erősnek maradnunk, és sikerült is felzárkóznunk."

Képtelenség nem komolyan venni

A játékosként olimpiai bajnok, edzőként a világbajnok Faragó Tamás jogosnak tartja, hogy a válogatott megváltoztatta a felkészülési stratégiáját. "Régebben elvárás volt, hogy ahol elindulnak, ott nyerniük kell, de háromszoros olimpiai bajnokként megengedhetik, hogy a felkészülésnél ne a győzelem legyen a legfontosabb."

Kiss Gergőék ezzel együtt nem vették könnyedén a rangadókat, a balkezes klasszis nehezen kezelhető kettősségről beszélt. "Ha egy átlag fórumozó azt látja, hogy már megint kikaptunk valahol, könnyen lehord minket. Ha viszont itt nyerünk, és az olimpia nem sikerül, akkor azt vághatják a fejünkhöz, hogy na tessék, miért volt fontos azokon a felkészülési tornákon pörögni. Mindenesetre képtelenség nem komolyan venni ezeket a meccseket, mindenki abban az állapotban próbál meg nyerni, amiben éppen van."

A magyar válogatottnál hagyományosan nagy hangsúlyt kap a kemény fizikai felkészülés, ami megnehezítheti a Kemény-csapat dolgát ezeken a meccseken, ugyanakkor erre a riválisok is hivatkozhatnak. "Sokféle elmélet létezik az alapozásra, ezért nem lehet kiszámolni, hogy melyik csapat éppen melyik fázisban tart az ilyen meccseken" - vélekedett Faragó.

Kiss ugyanakkor egy konkrét példát is hozott rá, hogy igenis nagyobb terhelést kaptak az ellenfélnél. "A Montenegró elleni második meccs előtt kijött, hogy nálunk valamivel keményebb a munka, a két torna között ők ugyanis kaptak két pihenőnapot velünk ellentétben."

A vereség csak a gyengéknek veszélyes

A nagy csapatok ellen eddig két győzelmet (Szerbia ellen 7-5, Olaszország ellen 10-7), egy döntetlent (Horvátország 10-10) és öt vereséget (az USA ellen 9-12 és 5-9, Montenegró ellen 8-10 és 9-10, a horvátok ellen 8-11) hozott az erőltetett menet. Nagy kérdés, hogy a magasabb szintű felkészülés nem kerül-e túl sokba a vereségek lelki hatása miatt.

"Tény, hogy azok az együttesek, amelyekben korábban benne volt a félsz, a győzelmek után úgy gondolhatnak ránk, hogy verhetőek vagyunk, de az olimpia nem ezen fog múlni" - vélekedett Faragó Tamás. "A csapat a mostani vereségekkel együtt is kimagaslóan esélyes Londonban. A siker a két kapusunk teljesítményén, illetve azon fog múlni, hogy a harminc fölötti klasszisaink mennyire bírják kint a sorozatterhelést."

Kiss Gergő szerint csak egy átlagos csapatnak jelentene gondot a vereségek feldolgozása. "Gyengébb mentalitással lehetnének ebből problémák, viszont egy olyan erős lelkületű társaság, mint a miénk, inkább dacból áll oda legközelebb, hogy megmutassa, ő a jobb."

Ilyenkor mindenki minden hangszeren játszik

Miután a sportágat csupán néhány ország uralja, meglepőnek tűnik, hogy a vízilabda nagyhatalmai egymás ellen készülnek a legfontosabb világversenynek számító olimpia előtt. Felvetődik a kérdés, hogy az ellenfelek hajlandóak-e kijátszani ilyenkor az ütőkártyáikat, és ha nem, akkor mi értelme van az ilyen meccseknek. "Ezen az úton sokkal többet lehet tanulni, a riválisok pedig úgyis megszereznének rólunk minden létező videót, nem lenne értelme elbújni előlük" - árulta el Kiss Gergő. "Tény, hogy az ilyen meccsek közben folyamatosan mustrálják egymást a csapatok, és kölcsönösen számítanak arra, hogy a másik fél nem ad ki mindent. Ugyanakkor az olimpiai csapatba kerülés érdekében a játékosok sokszor a maximumra törekednek, és más tényezőkkel is számolni kell, tehát van is taktikázás, meg nem is. Mindenki minden hangszeren játszik ezeken a meccseken."

A háromszoros olimpiai bajnok úgy látja, hogy a nagy tornák előtti találkozókon a magyaroknál szokott a legtöbb elem rejtve maradni. "A délszlávok jobban megmaradnak ugyanazon átlag közelében a felkészülésnél és a világversenyen, ahogy ezt a mostani vereségeink is mutatják, míg mi a kreatívabb játékunk miatt nagyobb ugrásra vagyunk képesek."

Faragó Tamás tapasztalatai szerint általános jelenség, hogy a csapatok nem adnak ki mindent magukból a felkészülési meccseken. "Sokszor cselezni próbálnak, és bizonyos elemeket csak vészhelyzetben vetnek be." A szakember emlékeztetett, hogy a 2004-es athéni aranyérem is egy ilyen megoldással dőlt el. "A Szerbia elleni utolsó gólunknál Kiss Gergő egy olyan figurát váltott gólra, amit mondjuk az olimpia előtt legfeljebb egy britek elleni zárt kapus meccsen sütöttünk volna el."

A győztes gondolatból jön a győztes energia

A magyar válogatott a legutóbbi olimpia óta eltelt négy évben a nagy tornákon a legutolsó meccseket sorra elvesztette, a zsinórban megnyert három olimpiai arannyal viszont még mindig nála lehet a lélektani előny. "A kettő nagyjából pont kioltja egymást" - fogalmazott Kiss Gergő. "A vízben tíz másodpercenként változhat a lelkiállapot, bármikor megremeghet a kéz, ha beugrik egy régebbi rossz emlék. Számunkra az a legfontosabb, hogy végig ugyanazzal az elszántsággal és koncentráltsággal játsszunk Londonban, és akkor se dőljünk hátra, ha megnyerjük a csoportunkat."

Faragó Tamás szerint sorsdöntő lesz, hogyan gondolnak a játékosok az olimpiára. "Az a lényeg, hogy ne az legyen a fejükben, hogy nem akarják elveszíteni az aranyat, hanem az, hogy meg akarják nyerni. Az utóbbi gondolatnak egészen más energiatartalma van, és az vezet a győzelemhez."

A felkészülés eddigi eredményei

Magyarország - Horvátország 8-11
Magyarország - Montenegró 9-10
Magyarország - Nagy-Britannia 13-8
Magyarország - Románia 16-6
Magyarország - Montenegró 8-10 
Magyarország - Olaszország 10-7
Magyarország - Kanada 13-7
Magyarország - Szerbia 7-5
Magyarország - Kazahsztán 14-3
Magyarország - Románia 19-6
Magyarország - Románia 14-7
Magyarország - Kanada 13-7
Magyarország - Kanada 13-9
Magyarország - Egyesült Államok 5-9
Magyarország - Horvátország 10-10
Magyarország - Egyesült Államok 9-12  

A margitszigeti Vodafone-kupa programja:

július 15., vasárnap
14.00 Magyarország - Nagy-Britannia női mérkőzés
15.45 Olaszország - Ausztrália
17.30 Magyarország - Spanyolország

július 16., hétfő
16.15 Spanyolország - Ausztrália
18.00 Magyarország - Olaszország

július 17., kedd
14.30 Magyarország - Spanyolország női mérkőzés
16.15 Olaszország - Spanyolország
18.00 Magyarország - Ausztrália

Kapcsolódó cikkek:

• Ilyet még soha nem csináltunk - hullámzó teljesítmények Kemény Dénes csapatában
• Kemény frusztrálni akarja a vízilabdázókat