Miért hunynak ki gyorsabban az úszócsillagok?

A legnagyobb tanulságuk a londoni olimpia úszóversenyeinek, hogy a sportágban már nem lehet olyan egyeduralomra számítani, mint amit például Darnyi Tamás és Egerszegi Krisztina harcolt ki magának az 80-as évek végén, a 90-es évek első felében. Persze kivételek vannak, elég csak a Londonban minden idők legeredményesebb olimpikonjává váló Michael Phelpsre gondolni, aki sorozatban a harmadik olimpiáján gyűjtögette az aranyakat.

Többé senki nem hiszi el, amit lát - ki is az a Je Si-ven?

Hogyan lett Michael Phelps a világ legnagyobb sportolója?

Phelpsnek  a négy aranyérme ellenére is lehet egy kis hiányérzete, 200 pillangón öt századdal kapott ki a dél-afrikai Chad le Clos-tól, négyszáz vegyesen pedig a dobogóra sem fért fel. "Kétségtelen, nem azt a Phelpset láttuk Londonban, aki Pekingből nyolc aranyat vitt haza, de hogy is láthattuk volna, ő is öregebb lett négy évvel" - mondta az [origo]-nak a Washington Post Londonban dolgozó szakírója, aki elvileg nem nyilatkozhat, ezért kérte, hogy ne írjuk le a nevét. "Biztos vagyok benne, hogy az amerikai emberek nem csalódtak benne amiatt, hogy nem nyert mind a hét számban, amiben indult, a 400 vegyesre például nem is igazán készült, úgy lett negyedik. Lochte-nak szerintem rosszabb olimpiája volt, persze ez is viszonylagos, mert nyert két aranyat, két ezüstöt és egy bronzot, sok sportolónak összesen nem sikerül ennyi."

A kanadai Steve Milton is az olimpia elején még kritizált Phelpset méltatta, szerinte az amerikai sztár Londonban a kevesebb arany ellenére is óriásit nyújtott, mivel 27 évével nem számít fiatalnak az úszó között, és olyan számokban versenyez - vegyes és pillangó -, amelyek a legtöbbet veszik ki a versenyzőkből. Milton hozzátette, a vébéken és az olimpiákon annyira sűrű a mezőny, hogy a döntőbe jutást is meg kell becsülni, és példaként hozta fel a 400 vegyes két döntőjét, amelyben a kétszer nyolc versenyző közül szerinte bárki nyert volna, egyik sem jelentett volna meglepetést. Az angol ezt úgy mondja, "got a lane, got a chanche", vagyis ha valaki a döntőben úszhat, az már esélyesnek számít.

Phelps külön kategória

Kitadzsima nem Japánért versenyzett

Voltak olyan sztárok, aki nem mennek túl kellemes élményekkel haza, közéjük tartozik a négyszeres olimpiai bajnok Kitadzsima Koszuke is, aki mindkét mellúszószámban címvédőként érkezett Londonba, de egyikben sem állhatott dobogóra. "Egy kis csalódást jelentett, hogy Kitadzsima nem szerzett érmet, mert ő nemzeti hősnek számít nálunk, olyan sztár Japánban, mint Kobe Bryant az NBA-ben. Amikor otthon készült, nagy nyomás volt rajta, aztán egy hosszabb kihagyás után Los Angelesbe költözött (itt Hosszú Katinka edzőjével, Dave Salóval készült), amit nagyon élvezett. A mostani olimpiának már máshogy állt hozzá, saját magáért versenyzett, nem Japánért, és azt nyilatkozta, elégedett volt az eredményével" - mondta Kitadzsimáról Makino Jutaka japán újságíró, akit meglepett, hogy Gyurta Dániel világcsúccsal nyerte meg a 200 mellet. Makino úgy tudja, a 29 éves Kitadzsima még nem döntött arról, hogy folytatja-e a pályafutását, de a 200 mellen bronzérmet szerző Tateisi Ryo személyében már megvan a japánok új reménysége, aki Makino szerint nagyon tehetséges, de még nincs elég nemzetközi rutinja.

Szintén szomorkodva mehet haza az olasz Federica Pellegrini, aki 200 gyorson címvédőként csak ötödik lett, 400 gyorson szintén négyen előzték meg, és a két vegyesváltóval sem jutott neki sikerélmény. Pellegrinit hiába faggatták az olasz újságírók, nem akart arról nyilatkozni, minek tudható be a londoni gyenge szereplése, azt mondta, le kell ülnie az edzőjével, és alaposan átrágnia magát a történteken. Abban azonban most is biztos az olasz úszó, hogy az edzésein változtatni fog, új ingerekre van szüksége, emiatt kipróbálja a hátúszást, és csak a kétszázra figyel majd a gyorsúszó számok közül.

Pellegrini egy év szünetet tart a londoni fiaskó után

Alig volt címvédés

Pekingben hét aranyérmet nyertek az európaiak az uszodában (németek kettőt, britek kettőt, hollandok, olaszok, franciák egyet-egyet), Londonban nyolcat gyűjtöttek, de ez jórészt a franciáknak köszönhető, akik négyet szállítottak. A németeknek és az olaszoknak még dobogós helyezés sem jött össze, és a britek sem szereztek aranyat, hiába reménykedtek nagyon Rebecca Adlingtonban 400 és 800 gyorson, valamint Michael Jamiesonban, Gyurta Dániel kihívójában.

A legnagyobb visszaesést a Pekingben hat aranyat nyerő ausztrálok produkálták, akik Londonban mindössze a 4x100-as női gyorsváltóban végeztek az első helyen,  de itt is meglehetett volna a hat arany, hiszen hat második helyet tudnak felmutatni, James Magnussen például egy századdal kapott ki 100 gyorson. Hogy az élvonal tényleg nagyon gyorsan cserélődik, azt jelzi, hogy - a váltókat nem számolva - a férfiaknál kettő, a nőknél pedig csak egy címvédés volt. Michael Phelps 100 pillangón és 200 vegyesen ismételt, a nőknél csak az erdélyi származású Rebecca Soni tudta megvédeni címét 200 mellen, igaz, ő megadta a módját, mivel kétszer is megjavította a világrekordot, és elsőként ment be 2:20 perc alá.

Ha a tavalyi vébét vizsgáljuk, akkor nagyobb az átfedés, a férfiaknál egyesben három számban történt címvédés, és szerencsére a pekingi olimpia óta veretlen Gyurta Dániel is tagja ennek az előkelő társaságnak. Mellette Phelps (100 pillangó) és Lochte (400 vegyes) ért fel újra a csúcsra, míg  a nőknél Soni (200 mell) mellé Missy Franklin (200 hát), Dana Vollmer (100 pillangó), Csiao Liu-jang (200 pillangó) és Je Si-ven (200 vegyes) csatlakozott.

Je Si-ven sokkolta a világot

A már ismerős nevek mellett voltak olyanok, akik most robbantak be, a 15 éves Ruta Meilutyte 100 mellen, a vele egykorú Katie Ledecky 800 gyorson, a két évvel ezelőtti ifjúsági olimpián öt érmet nyerő Chad le Clos 200 pillangón (Phelpset lehajrázva) nyert aranyat, egy csapásra hírnevet szerezve ezzel. A 200 és 400 vegyesen nyerő, utóbbin az utolsó 50 méteren Lochte-nál gyorsabb időt és világcsúcsot repesztő Je Si-ven nevét is most ismerte meg igazán a világ, a 16 éves kínai lány láttán az amerikaiak doppingot emlegettek, magukra haragítva ezzel a kínai sportvezetőket.

Hogy Meilutyte, Ledecky, Je és De Clos képes-e ott maradni a világ élvonalában, az legkorábban a jövő évi, 2013-as barcelonai vébén kiderül, de ha egy jól sikerült olimpia után eltűnnek vagy visszaesnek, az sem jelent már szenzációt, láttunk már hasonlót, elég csak az 1994-es vébére gondolni, amelyen a kínaiak 16 aranyat szereztek, de az ottani hősök nagy része soha többé nem mutatott semmit a nemzetközi versenyeken.

Érthetetlen a franciák szárnyalása

Güttler Károly nem tartja tartós tendenciának a győztesek gyors cserélődését. "Nem tudom a pontos hátterét a jelenségnek, de ez szerintem csak egy mostani mutató" - mondta az úszók utánpótlás szövetségi kapitánya. "Mindig van olyan évfolyam, ahonnan kevesebb klasszis tör be az élvonalba, és az sem mindegy, hogy a trónkövetelők hány évesen érkeznek egy-egy világversenyre, tehát sok tényező dönt. Lehet, hogy most gyengébbek voltak, de korábbi bajnokok mindig képesek lehetnek a sikerre. Phelpsről is mindenki lemondott már, aztán odavert."

Soós Csaba, a Semmelweis Egyetem, TF úszástanszék-vezetője Güttlerrel szemben egyértelmű tendenciáról beszélt. "Sokkal sűrűbbé vált a mezőny, jóval többen csatáznak egy-egy aranyért. Elég arra gondolni, hogy Szabó Joe 1988-ban 200 mellen öt másodpercet vert a nyolcadikra, ma ez elképzelhetetlen."

Soós elmondta, a TF-en a hallgatók segítségével ki fogják elemezni az olimpia összes úszóeredményét, akkor többet tud majd a folyamat hátteréről, de előzetesen a versenyzők korát jelölte meg fő okként. "Korábban egyre fiatalabb volt az átlagéletkor, ami mostanra megint megnőtt, miután sokan kitolják a pályafutásuk végét. Ugyanakkor az egészen fiatalok is jól szerepeltek, a litván lány (Ruta Meilutyte) például 15 évesen lett olimpiai bajnok, a dél-afrikai (Chad le Clos) 20 évesen verte meg Phelpset, így a spektrum nagyon kiszélesedett."

Soós számára külön érdekesség a francia úszók olimpiai szereplése, akik szintén hozzájárultak a sok nem várt eredményhez. "Eddig semmi különöset nem mutató versenyzőik 24-25 évesen kezdtek szárnyalni, ami felvet pár kérdést, mert alapvetően az úszósportban ilyen nincs."

"Mindezeket figyelembe véve a négy éve veretlen Gyurta Dániel teljesítménye kimagaslik a mai mezőnyben. Ilyenre a magyarok közül korábban csak Darnyi Tamás volt képes, még Egerszegi Krisztinának is becsúsztak vereségek a szöuli sikere után."

A korábbi klasszisok gyengébb szereplése Soós szerint azzal is magyarázható, hogy egy korhatár fölött automatikusan visszaesnek. "Megfigyelhető, hogy 27 év fölött rogynak meg az úszók, Lochte egy győzelem mellett két számot bebukott, Phelps is csak őstehetségének köszönheti, hogy összességében sikeres volt, és Cseh Laci is bizonytalankodott az első két számában."