Három és félezer olimpikont kell átprogramozni a ramadán miatt

Fontos kérdés foglalkoztathatja az egy hét múlva kezdődő londoni olimpiára készülő muzulmán sportolókat, az iszlám böjti hónap, a ramadán ugyanis egybeesik az ötkarikás játékokkal.

A ramadán az iszlám öt alappillérének egyike: a hitvallás, az ima, a szegényeknek való adakozás és a mekkai zarándoklat mellett a böjt is kötelező minden muszlim számára.

A harmincnapos ramadán során a hívőknek napkeltétől napnyugtáig kerülniük kell az evést, ivást, dohányzást és a nemi kapcsolatot. Emellett fontos hangsúlyt fektet a vallásos elmélyülésre, a hívők minden nap ellátogatnak a mecsetbe, és a Koránt tanulmányozzák. Ezeket a szabályokat pedig az olimpián szereplő mintegy 3500 muzulmán versenyző nem tudná betartani.

Az iszlám országok ezért különböző módon, de felmentést adtak a Londonban versenyzőknek, azzal a feltétellel, hogy egy héttel a játékok után egész napos böjtbe kezdenek az előírásoknak megfelelően. A Marokkói Kerékpáros Szövetség például kéthetes hivatalos felmentést adott versenyzőinek arra, hogy egyenek és igyanak, bár ezt a döntést még jóvá kell hagynia VI. Mohamed királynak.    

Az egyiptomi olimpikonok szintén engedélyt kaptak Ali Gomaa nagymuftitól, aki elfogadta, hogy a nagy fizikai teljesítményeket akadályozza a böjtölés. "Szükség van fehérjére és ásványi anyagokra, ezek nélkül nem lehet versenyezni" - mondta az egyiptomi kajakos Musztafa Szaided. - "Böjtölök majd a ramadán után is, és Allah el fogja fogadni így, mert ez egy fontos indok."   

A tanzániai olimpiai ezüstérmes hosszútávfutó, Szulejmán Nyambui is egyetértett ezzel. "Ha egyszer elhatároztál valamit, Allah mögötted áll."    

A ramadánnak nincs állandó időpontja, mivel az iszlám naptár rövidebb, mint a nyugati országokban használt Gergely-naptár, minden évben tizenegy nappal korábbra kerül, mint az előző esztendőben. Idén július 20-tól augusztus 18-ig tart, míg az olimpia július 27. és augusztus 12. között zajlik.