A csaknem kétmilliós város, Moszul, Bagdad eleste után, április 11-én, harc nélkül került az amerikai csapatok kezébe. Az iraki ötödik hadtest parancsnokai ugyanis a fegyverletétel mellett döntöttek, miután informális tárgyalásokat folytattak az amerikaiakkal a Maszud Barzani vezette Kurdisztáni Demokratikus Párt (KDP) közvetítésével. A KDP egyes egységei, valamint a szíriai bázisú Iraki Hazafias Párt vezette ellenzéki csapatok ugyanis még az amerikai szárazföldi csapatok előtt bejutottak Moszulba..

Ajánlat Az [origo] Irak-oldala

Moszul bevétele az amerikai erők és a kurd ellenzékiek közötti együttműködés mintapéldájának látszott. Előzőleg a KDP titkos sejtjei hetekig szőtték a kapcsolatokat az ötödik hadtest főtisztjeivel, valamint az akkor még Szaddámhoz hű arab és kurd törzsekkel. Úgy tűnt, sikerült kapcsolatot kiépíteni a környéken nagy befolyással bíró al-Dzsuburi törzzsel is, amelyet az amerikaiak felkerestek Moszul elestének napján. Az iraki katonák kivonulása és az amerikai derékhad érkezése közötti órákban azonban a kurd alakulatok Moszult sorsára hagyták, ami haragot gerjesztett a lakosság jó részében a kurd erőkkel és az amerikaiakkal szemben.

A várost fosztogatók százai dézsmálták meg, kirabolva Szaddám palotáit, a középületeket, egyetemeket, szállodákat. Több száz dömper indult a kurd főváros, Erbíl felé, zsákmánnyal megrakva. A moszuli szegények (arabok és türkök) szintén kihasították részüket a prédából - helyi tisztségviselők szerint. A lakosság többségét alkotó arabok és a kurdok között kölcsönös leszámolásokra került sor, amelyek 15-20 halálos áldozattal jártak a város elestét követő két nap alatt.

Ezután a legkülönbözőbb erők pásztázták Moszult: amerikaiak, kurdok, volt ellenzékiek, a volt helyi rendőrség újra szolgálatba állt tagjai, valamint az egyes városnegyedekben létrehozott polgárőr egységek milicistái. A város hemzseg a fegyverektől, amelyeket a katonák, a tisztek és a Baath Párt tagjai jobbára hazavittek - mondta az iraki hadsereg egy volt vezető tisztségviselője.

Az első napokban mindenfelől hallatszó fegyverropogás szórványos lövöldözéssé szelídült, ez viszont nem kíméli az amerikaiakat, akik a jövendő helyi polgári hatóság létrehozásán fáradoznak az elöljárók és törzsfők bevonásával. Az utóbbi két napon a lövések közvetlenül az amerikai csapatokat célozták. Az ennek nyomán kitört csetepaték húsz halálos áldozattal jártak, ami tovább gerjesztette az indulatokat. Az amerikaiak kezdetben tagadták, hogy kedden a tömegbe lőttek. Később azonban elismerték, hogy csakugyan lőttek a tüntetőkre, de állításuk szerint azért, mert azok is lőttek rájuk.

(MTI)