Irak nyugati szomszédja a háborút megelőző diplomáciai tárgyalások fontos szereplőjévé vált, mert éppen ezekben az években lett az ENSZ Biztonsági Tanácsának egyik nem állandó tagja. Ha az utolsó pillanatban az amerikai-brit szövetség nem vonja vissza a szavazást a háborús felhatalmazásról, akkor Szíria lett volna az egyik ország, mely biztosan nemmel szavazott volna a javaslatra. A szír ellenzés megkönnyítette volna a vétóval fenyegetőző franciák dolgát is: a két világháború között francia uralom alatt lévő Szíria kapcsolata továbbra is szorosabb Párizzsal, mint a többi nyugati nagyhatalommal. 

Szíria viszonya hagyományosan ellenséges az USA-val. Ennek fő oka, hogy az Egyesült Államok Izrael fő támogatója, Szíria viszont évtizedek óta kvázi háborúban áll Izraellel. Izrael 1967 óta megszállva tartja a Szíriától elfoglalt Golán-fennsíkot, és a két ország hadseregei azóta többször is összecsaptak Libanonban, hogy csak a legsúlyosabb konfliktusokat említsük.

Szíria azonban évtizedekig rosszban volt Irakkal is. Mindkét országban évtizedek óta ugyanaz a párt, a Baath (Újjászületés) van hatalmon. A modern arab nacionalizmust hirdető párt iraki vezetője Szaddám Huszein. A párt szír és iraki szervezetei azonban rivalizálnak egymással, ezért a hetvenes évek vége óta ellenséges köztük a viszony. Ezért történhetett, hogy az arab államok közül szinte egyedülálló módon Szíria Iránt támogatta az irak-iráni háborúban.

A szembenállás az Öböl-háború idején érte el csúcspontját. Szíria elsőként csatlakozott az Irak ellen felvonuló nyugati szövetségesekhez, és komoly fegyveres erővel vonult fel Szaúd-Arábia védelmére.

A háború után azonban Szíria óvatosan közeledni kezdett Irakhoz. A szír politika ugyanis magára maradt a térségben: nem sikerült rendezni az évek óta tartó vízmegosztási vitáját Törökországgal; kivonta csapatait Libanonból, de a Golán-fennsíkot nem kapta vissza; ráadásul az USA-val is megromlott a szír kormányzat viszonya. Amerika ugyanis azzal vádolja Szíriát, hogy támogatja az Izrael-ellenes terroristákat és vegyi fegyverek titkos fejlesztésébe is belekezdett. Szíria sokat vesztett az Irak ellenes embargó miatt is, és nem kapott olyan kompenzációt az USA-tól, mint például Jordánia.  

2001 augusztusában a szír miniszterelnök Bagdadba látogatott, és a szír-iraki kapcsolat húsz éves elhidegülés után ismét kezdett barátságossá válni az elmúlt két évben. Szíria a kurd és a síita kisebbség ügyében is egy oldalra került Szaddámmal: mind az etnikai mind a vallási kisebbséget megpróbálja elnyomni mindkét kormányzat.

Magyari Péter

[origo]