Az iraki hadsereg összesen 375 ezer főből áll, emellett 2 ezer tankkal és több légi támaszponttal is rendelkeznek. A csapatok nagy része rosszul kiképzett és a felszerelések döntő része is elavult az amerikai és a brit haditechnikához képest. Csak a 60 ezer főből álló köztársasági gárda rendelkezik komoly harci értékkel. Ebből 50 ezren tartoznak magához a gárdához és 10 ezren a gárda elitegységéhez. A gárdának 500 tankja van.

Az elitegységnek nevezett köztársasági gárda az átlagos amerikai vagy brit katonához hasonló harci értéket képvisel. Szaddámhoz való hűségük - akárcsak a többi csapaté - megkérdőjelezhető. Egyedül a Szaddám egyik fia, Kuszaj által felügyelt különleges gárda hűsége vitathatatlan. Az amerikai tengerészgyalogosok többek között M16-os géppisztollyal, míg a köztársasági gárda tagjai iraki gyártmányú Kalasnyikov géppisztollyal harcolnak.

A T-72-es a legkorszerűbb tank Irakban

Washingtoni információk szerint Irak mintegy 700 szovjet gyártmányú, viszonylag modernnek mondható T-72-es, valamint 600-700 amerikai és európai gyártmányú M-48-as, M-60-as, AMX-30-as tankkal rendelkezik. Utóbbiakra és még néhány más típusú harckocsira még az Irán elleni háború során tett szert Bagdad. További 1000 egyéb szovjet és kínai gyártmányú elavult tank is Irak birtokában van. A tankokat állítólag fejlesztették az elmúlt években.

A legkorszerűbbnek számító T-72-esek a különleges gárdához tartoznak. Ezeknek a tankoknak a hatótávolsága megközelítőleg 1800 méter, ami csak a fele az amerikai típusú M1-es harci járművek hatótávolságának. Szakértők szerint az M1-es tankok - a brit Challengerekhez hasonlóan - jobb fegyverekkel vannak felszerelve, könnyebben irányíthatók, és jóval korszerűbb kommunikációs eszközökkel rendelkeznek, mint a T-72-esek.

Iraknak pontatlan rakétái lehetnek

Ajánlat Brit jelentés Irak állítólagos tömegpusztító fegyvereiről Angol nyelven, PDF formátumban

Irak rendelkezhet ugyan Scud rakétákkal, ezek azonban már elavultnak számítanak. Azok a Scudok, amelyek Irak birtokában lehetnek, meglehetősen pontatlanok: minél messzebb van a célpont, annál kisebb az esély, arra, hogy a rakéta célba talál. Arról még folyik a vita, hogy pontosan milyen Scudokkal rendelkezik Bagdad, a fegyverzetellenőrök szerint ugyanis Irak már számot adott rakétáiról. Egy brit jelentésben azonban az áll, hogy Iraknak még mindig vannak nagy hatótávolságú Scud rakétái, amelyekkel képes arra, hogy elérje Ciprust, Törökország keleti részét, az iráni fővárost, valamint Izraelt.

Al-Huszein rakéta

Bagdadot korábban arra szólította fel az ENSZ-ellenőrök vezetője, hogy semmisítse meg asz-Szamúd típusú rakétáit. Hans Blix arra hivatkozott, hogy az ENSZ csak olyan rakéták birtoklását engedélyezte, amelyek hatótávolsága nem haladja meg a 150 kilométert, az említett rakéták pedig több mint 180 kilométeres hatótávolságúak. Bagdad eleinte vonakodott eleget tenni a felszólításnak, mondván, hogy ezek az eszközök a légvédelmet szolgálják, ráadásul csak töltet nélkül haladják meg az előírt hatótávolságot.

Washingtoni források szerint Irak 2000 föld-levegő rakétával rendelkezik, továbbá több ezer légvédelmi fegyverrel. Ezeket a fegyvereket szakértők elavultnak tartják, ráadásul a légvédelmi rendszer nagy része is megsemmisült az Öböl-háború idején, és jelenleg már csak Bagdad környékén működik. Brit források szerint egyébként a föld alatti légvédelmi rendszer újjáépítésében a Milosevic által vezetett volt Jugoszlávia is segítette Irakot.

Vissza az Irak oldalra