A spanyolok nem tudták átlépni saját árnyékukat
2000. június 26., hétfő, 1.59

A csoportmeccsekből az utolsó utáni pillanatban továbbjutó spanyol válogatott a franciák ellen nem járt sikerrel. A világbajnoki címvédőt Zidane juttatta vezetéshez, ezt Mendieta büntetőből kiegyenlítette, de nem sokra rá Djorkaeff beállította a végeredményt. Az utolsó percben Raul lábában volt a hosszabbítás, a Real Madrid támadója viszont nem találta el a kaput 11-esből.

A két francia gólszerző, Zidane és Djorkaeff örül az első gólnál

Várható volt, hogy a kiváló védelemmel és egységes csapattal rendelkező franciákon nem megy át egykönnyen a spanyol csatársor. Az első félidőben, amíg a franciák nem vezettek (illetve vezettek, de csak olyan rövid időre, hogy idejük sem maradt beállni védekezni) egyértelműen jobban játszottak a spanyoloknál. Mindjárt a 3. percben Zidane ívelt Vieirához, az Arsenal légiósa fölé fejelt. Henry, a franciák másik arsenalosa folytatta a támadásokat, cselsorozat után 25-ről lőtt mellé. Még mindig az angliai légiósok veszélyeztettek, amikor Deschamps (Chelsea) középre adott, ám Dugarry rosszul fejelt. A bordeaux-i csatár hosszabb ápolás után térhetett csak vissza, mégis talán jobban jártak volna egy cserével a franciák, mert Dugarrynak egészen a meccs hajrájáig szinte nem volt jó megmozdulása.

Villant egyet Raul is: a spanyolok legértékesebb játékosa kitűnően vette észre, hogy Barthez kint áll, kapura ívelt, de a kopasz hálóőr kiütötte a gólba tartó labdát. Következett az aranylabdás Zidane legrosszabb Eb-megmozdulása, Dugarry beadásánál teljesen üresen maradt az ötösön, de lyukat rúgott. A francia 10-es azonban nem ezért lett Európa legjobbja, hanem olyanokért, amit a 32. percben csinált. 23 méteres szabadrúgása védhetetlenül csapódott a jobb felsőbe. Öt perc múlva érkezett a spanyol válasz. Thuram (nem először) elvesztett egy párharcot Munitisszal szemben, szabálytalanul állította meg az alacsony ibériait. A 11-est Mendieta nyugodtan, jól összpontosítva helyezte Barthez mögé.

Raul nagyott hibázott, pedig Spanyolországban már aranylabdát követeltek neki

Még a félidő vége előtt eldőlt az összecsapás, Vieira cselezett az ellen 16-osa előtt, aztán remekül tálalt Djorkaeff elé, aki erőből (de pompás rúgótechnikával) kilőtte a rövid felsőt. Szinte teljesen átengedték a franciák a játékot ellenfelüknek a fordulást követően. Camacho együttesében most sem volt átütőerő, Raul és Alfonso is halványabban játszott a megszokottnál. Munitis Alfonsóhoz postázott egy keresztlabdát, de a fehér csukás csatár kísérletét Barthez hárította. Guardiolának és Vieirának volt egy-egy ígéretes szabadrúgása, de az igazi gólveszély akkor jött el, amikor Barthez a büntetőterületen belül eltiporta Abelardót. Mendietát viszont már lecserélte Camacho, így Raul állt a 11-eshez. A lövést nem védhette Barthez, mert fölé is ment meg mellé is. Adódott még lehetőség a spanyolok előtt, de azt Urzaiz léc fölé fejelte.

Az örökké morgolódó spanyol mester, Jose Antonio Camacho a kiesés után elégedetten nyilatkozott: - Nagyon boldogok vagyunk, hogy bejutottunk a legjobb nyolc közé, de a világbajnok francia csapat már túl erős volt nekünk. Végig volt esélyünk az egyenlítésre, a hajrában azonban hadilábon álltuk a szerencsével. A franciák megérdemelten győztek, de nem vagyunk csalódottak. - Roger Lemerre francia szövetségi kapitány sokkal szűkszavúbb volt: - A spanyolok nagyon jól játszottak, de mi is. Nehéz mérkőzés volt, melyen megérdemelt győzelmet arattunk.

Spanyolország - Franciaország 1-2 (1-2)
Bruges, 30 ezer néző, v: Collina (olasz)
Spanyolország: Canizares - Michel Salgado, Abelardo, Paco, Aranzabal - Helguera (Gedard 77.), Guardiola, Munitis (Etxeberria 73.), Mendieta (Urzaiz 57.) - Raul, Alfonso
Franciaország: Barthez - Thuram, Blanc, Desailly, Lizarazu - Deschamps, Vieira - Djorkaeff, Zidane, Dugarry - Henry (Anelka 81.)
gól: Mendieta (38., 11-esből), illetve Zidane (33.), Djorkaeff (44.)
sárga lap: Alfonso (55.), Guardiola (61.), Michel Salgado (64.), Paco (71.), illetve Deschamps (60.)

[laky]