 |
A képen a spanyol Munitisszal cicázó
Zidane-t varázslónak... |
Az előttünk álló három mérkőzésből csak egyet rendeznek Belgiumban, a holnapi Hollandia–Olaszország találkozónak és a döntőnek már Amszterdam ad otthont. Nem is baj, hiszen Brüsszeltől a jó idővel, no meg a belga válogatott múlt heti búcsújával egyetemben az Eb-láz is elköszönt. Az olasz–román negyeddöntőn bőven maradt üresen szék a Heysel-stadionban, míg a spanyol–francia kilencven percnek a Bruges-be átránduló gallok miatt volt hangulata.
A belga főváros lakói hűvösen, kellő távolságtartással figyelik az Euro2000 eseményeit, a belvárosban járva csak nagy ritkán látni-hallani valamit, ami a labdarúgó Európa-bajnoksághoz kapcsolódik. Hétfő este a Grand Place is csendes volt, néhány kisebb turistacsoportot leszámítva alig volt mozgás a száztízszer hetven méteres placcon. A térre, amelyet a torna korábbi szakaszában többször is lezártak, hogy ne ott tomboljanak egész éjjel az örömittas szurkolók, most bárki besétálhatott, bár a környező utcákban még ott voltak a falnak támasztott kordonok. Hétfőn a francia és a portugál szurkolók még nem érkeztek meg Brüsszelbe, így a teret körülvevő éttermek, kávézók, sörözők csak a helyiekre számíthattak.
Így vannak ezzel az Euro2000 hivatalos szurkolói boltjának eladói is, akik bizony visszasírják a csoportmérkőzések időszakát, amikor tömve volt vásárlókkal az üzlet. Számomra nagy csalódást okozott a shop, hiszen a polcokon sorakozó áruk közül egyedül az Eb-iratgyűjtőt találtam megvásárlásra alkalmasnak. A mezek zöme elég silány termék, az áruk és a minőségük között fordított arányosság tapasztalható. A francia zenecsatorna, az MCM által sűrűn reklámozott Euro2000 CD-ről (amely nélkül nem szeretnék hazatérni) viszont nem is hallottak, a Campionét és több, hasonló nótát tartalmazó zeneanyag, úgy látszik, nem eléggé hivatalos.
A mögöttünk hagyott két nap során az újságok, tévéadók zöme még a negyeddöntőkkel foglalkozott, a mérkőzések kapcsán megszólalt boldog-boldogtalan. A La Derniere Heure-ben saját Eb-rovatot jegyző edzőlegenda, Raymond Goethals például nem sokat vacakolt, A fináléban: Franciaország–Hollandia cím alatt elemezte a két csapat játékát. Szintén nagy terjedelemben foglalkoznak a lapok a holland–jugoszláv mérkőzés hősével, Patrick Kluiverttel. A Metamorfózis című írásban elevenítik fel a csatár eddigi életútját, amelybe beletartozik a nemi erőszak vádjától kezdve a halálos áldozatot követelő közúti baleseten át a Jugoszlávia elleni mennybemenetelig sok minden. Kluivert – aki a döntő előtti napon lesz még csak huszonnégy éves – önmaga szerint csak akkor komolyodott meg, amikor megismerte élettársát, Angela van Hultent. A hölgynek első házasságából már volt egy kisfia, a hároméves Quincy, de van már egy közös fiuk is, Justin.
A ma pályára lépő két csapat szakvezetői szintén építenek a család jótékony hatására. A portugál játékosok a török elleni negyeddöntő után egy teljes napot kaptak, amit szeretteikkel tölthettek.
 |
...a török igát éppen lerázó Figót pedig
fenoménnak titulálták az újságírók |
– Vasárnap szabadnaposak voltak a labdarúgók, mindenki azt csinált, amit akart. Amszterdamban a játékosok találkozhattak családtagjaikkal – mesélte José Carlos Freitas, a portugálok sajtófőnöke. Értelemszerűen a francia hölgykoszorú sem azért van itt az Eb-n, hogy jól érezzék magukat a férfi nézők a stadionokban, hogy alkalom nyíljon a kollégákat irigykedésre késztető fényképek készítésére. A bruges-i Jan Breydel-stadion lelátóján azonban nem csak Adriana Sklenarikova és Linda Evangelista szurkolt a franciákért, hanem személyesen maga a miniszterelnök, Lionel Jospin is. A köztársasági elnök is érdeklődést mutatott Zidane-ék iránt, Jacques Chirac a német kancellár, Gerhard Schröder társaságában Hannoverben tévén nézte a francia–spanyol mérkőzést, majd a találkozó után felhívta Deschamps-t. "Remek mérkőzést vívtak egy nagyon jó spanyol csapat ellen. Gratulálok" – szóltak Chirac elismerő szavai Didier-nek, aki ma századszor viseli majd a kék mezt.
A tizenhat évvel ezelőtti Eb-n a két válogatott emlékezetes, nagy csatát vívott a fináléba kerülésért, Marseille-ben az Amoros eltiltása miatt csapatba került Domergue góljával a franciák szereztek vezetést, de Jordao révén a portugálok egyenlítettek, majd a hosszabbításban a színesbőrű csatár újabb góljával fordítottak. A házigazdák azonban nem adták fel, s "Doudou" Domergue, valamint Platini találataival nyertek, bejutottak a döntőbe. A történet folytatása már ismerős...
Claude Simonet, a Francia Labdarúgó-szövetség elnöke a mérkőzésre megpróbálta Brüsszelbe csábítani a tizenhat évvel ezelőtti francia Európa-bajnok csapat játékosait, a történelmi múltidézésre a megkeresettek közül Bats, Genghini, Giresse, Bossis és Fernandez azonnal igent mondott, valószínűleg itt lesznek Brüsszelben, csak egyvalaki hiányzik majd. A csapatkapitány, Michel Platini... A háromszoros aranylabdás az 1985-ös, Heysel-stadionban történt tragédia óta nem hajlandó visszatérni a szörnyű események helyszínére.
A francia sportnapilap, a L'Equipe "Egy varázslatos éjszaka" című írásában emlékezik meg az 1984. június 23-án történtekről (a cikkből kiderül, hogy az akkori kiváló luzitán csatár, Jordao ma éttermet vezet Lisszabonban), majd néhány oldallal hátrébb "A történelem ismétli önmagát" címmel jóslatokba bocsátkozik.
Roger Lemerre válogatottja a vasárnapi mérkőzés után visszautazott Knokke-Heistbe, hétfőn már ott edzettek a gallok. Néhány játékos, köztük Zidane, azonban Genvalba autózott, itt Brüsszel elővárosában találkoztak feleségeikkel. A franciák tegnap este zártkapus edzést tartottak a Roi Baudouin-stadionban, ahol eldőlt, hogy a mai mérkőzésen, csakúgy mint a spanyolok ellen, tiszta fehér szerelésben futballozik a világbajnok. A hírek szerint Petit visszatér a csapatba, Lemerre csupán azon gondolkodik, hogy Djorkaeffet vagy Dugarryt szerepeltesse.
Hasonlóan jó a hangulat a portugálok táborában is. Humberto Coelhónak, a szimpatikus trénernek szintén nincs egy sérültje sem, mind a huszonkét játékosa hadra fogható. Töprengésre szintén csak egy poszt, a jobbhátvéd szerepköre ad okot: Abel Xavier és Secretario a két jelölt. Most mondják meg, micsoda dilemma, a jó kezdjen vagy a jobb? Hétfőn mosolygós, vidám edzést vezényelt a kapitány, aki kilátogatott az ermelói DVS 33 pályájára – a helyi amatőr klub egyébként a holland harmadik ligában szerepel –, az megállapíthatta, hogy Figóék nagy önbizalommal készülnek a franciák ellen. A luzitánok tegnap Waterlooba utaztak, a Grand Hotelba kvártélyozták be magukat, majd este ők is a brüsszeli stadion gyepével ismerkedtek. "Papíron nem mi vagyunk az esélyesek, hiszen a franciák a világbajnokok. A futballt azonban nem papíron, hanem a zöld gyepen játszák. Ott viszont bármi megtörténhet" – mondta a sárgára pingált arcszőrzetével manóra hasonlító Abel Xavier.
A két válogatott tagjai egyébként gondosan vigyáznak arra, hogy csak dicsérően szóljanak az ellenfélről. Zidane például a három legjobb portugál játékosnak Figót, Ruí Costát és Dimast tartja, így tegnap a francia újságírók máris utóbbi nyilatkozatát körmölték, aki nem akart (de nyilván nem is tudott volna) különbséget tenni Zizou és Figo között.
Lehet, hogy a mutatott játékot tekintve ma este sem lesz semmi differencia közöttük, azonban az Európa-bajnoki trófeáért már csak az egyikük léphet pályára.
Dévényi Zoltán
(Magyar Nemzet)
