Svédország labdarúgó-szövetségét (Svenska Fotbollfördebundet) 1904-ben alapították meg, s még abban az évben a szervezet tagja lett a FIFA-nak. A svédek világbajnoki szereplése alaposan felülmúlja a kontinensversenyeken mutatott teljesítményüket, hiszen a globális megmérettetésen 1950-ben és 1994-ben bronz-, míg 1958-ban ezüstérmet szereztek. Európai eredménylajstromuk már korántsem ilyen jó, csupán egyetlen bronzérmet (1992) tudnak felmutatni. Az északi ország válogatottja sokkalta figyelemreméltóbb eredményeket produkált az olimpiákon is, hiszen egy arany (1948) mellett két bronz (1924, 1952) is jutott a nemzeti labdarúgó-szövetség vitrinjébe. A svédeknek az előző Európa-bajnokságra nem sikerült kijutniuk, s mivel a két évvel ezelőtti vb-t is csak televízión keresztül követhették nyomon, különösen fontos volt a számukra, hogy az idei Eb-re kvalifikálják magukat.
A sorsolás az ötös számú csoportba juttatta őket, mely az összes grupp közül talán a legkeményebb volt. Riválisaik Anglia, Lengyelország és Bulgária voltak (Luxemburg inkább csak kötelező házi feladatként volt elkönyvelve). Már az első találkozójukon belevágtak a sűrűjébe, hiszen a favorit Angliát fogadták 1998 szeptemberében. A mérkőzést nagy meglepetésre 2-1-re megnyerték Hedmanék, pedig az angolok már a második percben, Shearer révén megszerezték a vezetést. Következő meccsük sem ígérkezett könnyűnek, mivel Bulgáriába látogattak, ahol szintén meg tudták szerezni a három pontot, jóllehet akkor még Sztoicskov is segítette ellenfelüket. Harmadik találkozójukat otthon vívták Luxemburg ellen, de a gólarányjavítónak szánt mérkőzést csak 2-0 arányban hozták. Azonban a sovány siker is azt jelentette, hogy a svédek továbbra is százszázalékosak maradtak, amivel a kvintett első helyén álltak két pont fórral, noha az angolok már eggyel több alkalommal játszottak náluk!
Pár nappal később ismét nehéz mérkőzés következett (bár végül is a hercegségiek elleni összecsapásokat leszámítva az összes többit ide lehet sorolni), Chorzówba utaztak, ahol Ljungberg találatával sikeresen kifogtak a házigazda lengyeleken, s ezen újabb győzelem már az angolokat is komolyan elkezdte aggasztani, mivel Tommy Söderberg tanítványainak ezzel öt pontra nőtt az előnye a háromoroszlánosokkal szemben. Ötödik csoportmeccsükön aztán megszakadt a svédek győzelmi szériája, bár ők ezt egyáltalán nem bánták, mivel azzal, hogy gól nélküli döntetlent értek el a Wembleyben, gyakorlatilag biztossá vált az első helyük, a többieknek (Anglia, Lengyelország) már csak matematikai esélyük maradt. Ilyen körülmények között fogadták a már minden továbbjutási reményüktől megfosztott bolgárokat Stockholmban, akik meglepetésre remekül tartották magukat, de Petkov kiállítása után fejet kellett hajtaniuk a létszámfölényben játszó svédek előtt, akik azonban még úgy is csak 1-0-ra tudtak nyerni, hogy harminc percig emberelőnyben játszhattak. A lényeg azonban a három pont volt, amivel eldőlt, hogy az angolok már semmiképpen sem előzhetik meg őket, s miután a Lengyelország-Anglia találkozó döntetlenre végződött, míg Svédország kínkeservesen megverte Luxemburgot (1-0), már csak annyi szerepe maradt a nyolcadik, lengyelek elleni meccsnek, hogy eldöntse, melyik válogatott játszhat pótselejtezőt, hiszen a svéd továbbjutás biztossá vált. Az 1999. október 9-i mérkőzést a távolból értük szorító angolok lelki támogatásával 2-0-ra hozták. Svédország veretlenül, mindössze egyetlen döntetlennel zárta a rendkívül nehéz selejtezősorozatot, s gólaránya is imponáló: 10-1, vagyis csak egyetlenegyszer kellett Hedmannak a hálóba nyúlnia a labdáért! (A "hős gólszerző" Shearer volt.)
Az északi gárdának a tizenhatos döntőben sem jutottak könnyű ellenfelek, hiszen Olaszország, Törökország és a rendező Belgium nem lebecsülendő ellenfél, bár igaz, kerülhettek volna nehezebb kvartettbe is a svédek, hiszen az sem lenne túlzottan meglepő, ha a négyes első helyéről masíroznának a negyeddöntőbe.
A selejtezőkön szerepeltek: Hedman, Mjällby, H. Larsson (8 mérkőzés), P. Andersson, Björklund, Schwarz, Ljungberg (7), Nilsson, Kamark, D. Andersson, Mild, Alexandersson, K. Andersson (6), Lucic (5), Svensson (3), Pettersson (2), A. Andersson, Erlingmark, Aslund, Blomqvist, Zetterberg (1).
A selejtezőkön gólt szereztek: H. Larsson (3 gól), Mjällby, Alexandersson (2), A. Andersson, Ljungberg, K. Andersson (1).
(FOCIVILÁG)
